A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Amikor tényleg farkasordító volt a farkasordító hideg
Betűméret:
Magyarországon a hivatalosan jegyzett legalacsonyabb hőmérsékletet -33 fok. 1929. február 10-én mértek Kecskeméten. A budapesti rekord is 1929 februárjához kötődik, -23,4 °C, akárcsak a legnagyobb mélységű talajfagy, amely kb. egy méter volt, Debrecenben.
Hogy akkortájt Dél-Bácskában milyen idő járta, a korabeli sajtóból értesülhetünk. A Délbácska 1929. februári 6-ai száma arról számol be, hogy a rendkívül hosszantartó hidegnek köszönhetően a Szerémségből a Duna jegén betörtek Bácskába a farkasok. Először Újvidék határában, a várostól 15 kilométerre Miodragović Ilija cseneji tanyáján tűntek fel. A tanyatulajdonos négyéves kisfia vette észre a szállás körül ólálkodó állatokat, amelyek közül az egyik üldözőbe is vette. A gyerek megrémült, de azért sikerült neki idejében az istállóba menekülni. A tanyagazda, látva a veszélyt, nyomban puskát ragadott, és több lövést adott le az öt hatalmas állatra, ám azok végül valahogy kereket oldottak. Ekkor kezdődött el a hajsza. A tanyán levők közül többen lóra ültek, és üldözőbe vették a farkasokat, amelyek a járeki elemi iskola felé menekültek. A gyerekek éppen elhagyták az iskola épületét, hazafelé tartottak volna, de a farkascsorda láttán visszaszaladtak az iskolába. Az illetékesek azonnal bezárták az iskola összes termeit, aki csak tehette a farkasok nyomába eredt. A csaknem egy óra hosszan tartó üldözés során Miodragović Milan célba vette a falka élén menekülő vezérállatot, és egy pontos célzással leterítette. A többi ordas részben Újvidék, részben meg Temerin irányába menekült. A hajtóvadászat egy darabig még tartott, míg csak a falka nyomtalanul el nem tűnt. A nem mindennapi zsákmányt, a jól kifejlett, negyven kilós nőstényfarkast bevitték a járeki községházára, ahol a lakosság is megtekinthette. A főszolgabíró nyomban erélyes rendszabályokat léptetett életbe a garázdálkodó farkascsordák ellen, melyhez csatlakozott a becsei és újvidéki szolgabíró is. Az országúton felfegyverzett parasztok álltak őrt, az elemi iskolát pedig valóságos kordon vette körül, s éberen figyelték az állatok esetleges újbóli visszatérését. Erre annál is inkább szükség volt, mert abban az időben a környékbeli falvakból több száz német nebuló látogatta a járeki iskolát.
Az 1929-es farkasjárás megmaradt a temerini magyarok emlékezetében is. Morvai Mihály (sz.1912-ben) amikor csak unokájával Újvidékre utazott, a székváros temerini úti bejáratánál levő vaskeresztre mutatva mindig elmondta, gyerekkorában olyan nagy hideg volt, hogy még a farkasok is megjelentek. „Enné a keresztné a farkasok megtámadtak egy drótostótot, akinek [azonban] sikerűt idejibe főmászni a vaskeresztre, de olyan hideg vót, hogy mire a farkasok elmentek, ő bizony megfagyott a kereszten”.
Ádám István
Ismét egy csodás, gyermekkacajtól hangos hetet zárt a Hunyadi János Általános Iskola, ugyanis október első hetében került megrendezésre a gyermekhét.Ezen a héten minden a gyerekekért van. Nincs felelés, és házi feladat is csak módjával. Ami még ennél is fontosabb, a programot is maguknak állíthatják össze. Így...
2017. OKTÓBER 7.
[ 11:32 ]
Szeptember elsején a Hunyadi János Általános Iskola újra megnyitotta színes kapuit tanulni vágyó diákjai előtt. A gyerekek kis csoportokban állva beszélgettek a nyaralásról, a táborokról, megannyi életre szóló élményről. Ezen a napon hivatalosan is véget ért a hosszú nyári szünidő, kezdetét vette egy új, másféle...
2017. SZEPTEMBER 2.
[ 7:12 ]
A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében a hetedik Gion-tábort tartották az elmúlt hét folyamán az újvidéki Apáczai Fiúkollégiumban. A Gion Nándorról elnevezett egyhetes ingyenes táborba a tavalyi olvasási verseny döntőjében elért eredmények alapján juthattak be az általános iskolák tanulói. Az első...
2017. JÚLIUS 30.
[ 18:14 ]
