A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
És a kicsik?
Betűméret:
Ismét tart egy nagy manipuláció: tiltakoznak a nagygazdák a számukra oly fontos állami térítmények elmaradása miatt, a kisemberek meg szenvednek. Az útblokádok, az emberek mozgásszabadságának korlátozása és a zárlat miatt más ágazatokban keletkező károk új próbatétel elé állították a szerb kormányt, s ha emiatt netán megbukna (nem fog), a helyzet mit sem változna: a nagygazdák még nagyobbak akarnak lenni. Még nagyobbak, gátlások nélkül.A kormány azt ajánlotta fel, hogy a költségvetési lehetőségeket figyelembe véve az idén legfeljebb 30 hektár területre járjon a földműveseknek a hektáronkénti 14000 dinár térítmény. A nagygazdák ezzel elégedetlenek, ők legalább 100 hektár után várják az állami pénzt. Száz hektár után 1 millió 400 ezer dinárt, vagyis 14 ezer eurót.
Nagy kincs a termőföld, mindig is az volt, állami szubvenciók nélkül is. Itt a mi vidékünkön épp a termőföld az, ami mindenki számára hozzáférhető és aranytartalék az inséges időkben. Két hold föld valamikor annyit termett, hogy egy hattagú családnak élelme volt belőle. Igaz, lóval szántottak és két kezükkel fogták a kapát, a disznókat moslékkal etették, a csirkék meg az udvarban szaladgáltak... Épp a minap, a mezőgazdasági termelők e nagy tiltakozási hulláma előtt jegyezte meg egy utcánkbeli kisgazda, hogy most az történik más formában, ami a szocialista időkben volt, amikor különböző módon „agyoncsapták” a parasztokat, akik közül sokan arra kényszerültek, hogy megváljanak a földtől és munkások legyenek. Most, mondta, az egykori földmaximumos gazdák a maguk 10 hektárjával már semmire sem mennek, olyanok a körülmények, hogy csak a 100 hektáros gazdáknak kedveznek...
Pedig átlátható, jól megszabott és következetes gazdaságpolitika közepette nagyon sok családnak jelenthetne egzisztenciát az a bizonyos 10 hektár is, ha az állam ezt az irányt támogatta volna nemcsak szubvenciókkal, hanem például a terményfelvásárlás oly módon történő segítésével, hogy senki se csaphassa be a termelőket. De ki törődött a kicsikkel, amikor egyszeriben 2000-3000 (sőt több) hektáros mágnások jelentek meg, s utánuk a nyomukban rögtön jöttek, akik a termőföldből hirtelen akartak óriási vagyont. Egész kapcsolatrendszerek alakultak ki annak meghatározása céljából, hogy az állami földek licitálásakor kinek jusson (és kinek ne) jelentős földterület. Az ősszel hallottam egy bánáti faluban egy számítást. A falu leggazdagabb embere három ismerős családdal kötött egyezséget, hogy állami földet vegyenek bérbe, 60-60 hektárt. A földet ő műveli, a családoknak odaadja a szubvenciót a nyugdíj- és betegségbiztosításra (lehet, hogy még marad is valami) és mindenki jól jár. Egy másik esetről itt Bácskában meséltek: a falu legelőjének egy részét nyilvánítatta egy csoport termőföldnek, arra licitáltak, bérbe is vették, s hagyták úgy legelőnek, a térítményt meg felvették a kisujjukat sem mozdítva. Ez a két példa nem azt jelenti, hogy mindenki csal, aki több száz hektáron gazdálkodik. Csupán arra utal, hogy a termőföld biznisz, így vagy úgy... Most éppen a szubvenciók okán. S igazuk van a tiltakozóknak abban, hogy a termelési folyamat közepén nem helyes változtatni a feltételeken, hiszen ők számítottak a megígért hektáronkénti 14 000 dinárra, az államnak meg abban van igaza, hogy korlátozza az egy embernek járó szubvenciót. A Blic szerint maga Miroslav Kiš, a mezőgazdasági termelői egyesületek tömörülésének az elnöke ismerte el újságíróknak a kormány képviselőivel való szerdai sikertelen tárgyalásai után, hogy a kormányzat korlátozó intézkedési szándéka valójában a termelők 10 százalékát érinti, mert a földművesek 90 százaléka lényegében megkapja a 14 000 dinár hektáronkénti térítményt minden hektárjára, ugyanis vagyona 30 hektár alatt van.
Ha tévedett a kormány, szerintem ott tévedett, hogy belekeveredett a 100 hektárok után járó szubvenciókba. Nálunk még nincsenek nyugati körülmények semmiben sem, miért lennének épp ebben? Főleg azok után, hogy húsz évvel ezelőtt egy-egy család legfeljebb 10 hektárral rendelkezhetett, időközben a vagyon visszaszármaztatása is igencsak akadozott, és akinek húsz év alatt több száz hektárja lett, az olyan találékony és olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezik, hogy nem szorul a keserves adókból összegyűjtött költségvetési pénzekre. Olyan, valóban jól kiszámítható gazdaságpolitika és támogatási rendszer kell, amelyben egzisztencia teremthető a nyomorgó családoknak és amibe az alig néhány hektárral rendelkező munkanélküliek óriási tábora is belekapaszkodhat. A nagygazdák ugyanis nagytraktorokkal dolgoznak, nekik még munkás sem igen kell.
Friedrich Anna
A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.
Vannak emberek, akik nem éreznek testi fájdalmat. Meghorzsolják a kezüket, odanyúlnak a forró kályha lapjához, az ujjukkal játszanak a gyertya lángjával – és az idegrendszerük nem riasztja őket, hogy baj van. A jelenségről esettanulmányok alapján már több évtizeddel ezelőtt tanultunk a belgrádi pszichológia tanszéken,...
2026. MÁJUS 4.
[ 13:23 ]
Miközben a magyar Országházban a javában tartanak az új összetételű Országgyűlés alakuló ülését előkészítő egyezkedések a győztes Tisza Párt, az ellenzékbe került Fidesz-KDNP, és a harmadikként bejutó, korábban is ellenzékből politizáló Mi Hazánk Mozgalom politikusai között, úgy tűnik, a szavazók körében...
2026. ÁPRILIS 21.
[ 21:50 ]
Azon felül, hogy az április 12-ei választások után a Tisza párt és hívei a kétharmados választási győzelmüket ünneplik Magyarországon és a világban, jónéhány magyar közvéleménykutató a prognózisaira hivatkozva saját szakmaiságával dicsekedhet, lévén, hogy az általuk jósolt választási eredmények be is...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 11:57 ]
