A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Balkáni állapotok
Betűméret:
Most már bizonyos, hogy Szerbiában még sokáig várniuk kell vagyonuk visszaszármaztatására azoknak, akiktől elvett valamit az állam. A törvény a dolgok jelenlegi állása szerint majd csak szeptemberben kerül a képviselők elé, ám még ez is bizonytalan. Ami bizonyos, hogy nem minden esetben adják vissza a konkrét vagyont, és a legtöbb esetben a kárpótlás lesz a reális. Ilyenek például a beépített telkek meg a többéves ültetvények – ezek volt tulajdonosai, illetve örökösei biztosan nem válnak őseik javainak birtoklóivá.Mint minden, amivel a múltban tett igazságtalanságokat kellene elismerni és enyhíteni azok következményein, ennek a kérdésnek a megoldása is nehézkesen halad. Ha a hatalom nem az Európai Unióba való belépést hirdetné (aminek feltétele a restitúció) és ha a tagjelölti státus elnyerése nem lenne a közelgő parlamenti választások egyik tétje, Szerbiában tovább porosodnának a fiókokban azok a javaslatok, amelyekben a nacionalizációval elvett vagyon visszaadásának módját vázolták többen is. Az államosított vagyonból ugyanis nagy haszna van az államnak, logikus, hogy nehezen válik meg tőle.
A vagyon visszaszármaztatása biztonyára azóta időszerű az érintettek számára, amióta elvették. Ők, feltételezem, sohasem nyugodtak bele igazán, hogy kisemmizték őket, és erőszakkal megváltoztatták családjuk életét. Csupán az új körülményekhez való mérhetetlen alkalmazkodási készség és az élni-akarás lehetett a mentőöv, amibe kapaszkodva új életet teremtettek. Azoknak is, akik túlélték a lágereket és messze a szülőföldtől, bizonyára vegyes érzelmek alatt vergődve gyerekeik érdekében megpróbálták elfojtani az ide fűzűdő emlékeket. De a szülőföldöz kötődő érzelmi szálakat nem lehet elvágni, s amikor már lehetett, az egyéni próbálkozások mellett megjelentek itt az első németországi autóbuszok az elüldözött németekkel és gyerekeikkel. Csak látni akarták a szülőházukat, csak fejet akartak hajtani a (bozótokkal benőtt) temetőben. Ez a vágy erősebb lehetett mindennemű fenntartásnál és így történhetett, hogy egyfajta „összebarátkozás” alakult ki közöttük és azon kolonisták között, akik a házaikban laknak, akik az ő őseik termőföldjeit művelik... Ezekről a kapcsolatokról olykor a szerb közvélemény is értesül, most például annak kapcsán, hogy a bánáti Lazarevo telepesfalu, vagyis a svábok-lakta egykori Lazarfeld (Lázárföld) háború után idetelepült lakosságának küldöttsége nem utazott el a Stuttgart melletti Sindelfingenbe, annak a településnek az ünnepére, ahol Lázárföld egykori lakosai a háborút követő hosszú szenvedés után menedékre találtak. A vendéglátók ugyanis azt üzenték, hogy a korábbi években kialakult kapcsolatok ellenére mégiscsak kellemetlen most fogadni őket, amikor a hágai vádlott Ratko Mladićot éppen körükben tartóztatták le – s ahol a letartóztatás ténye felháborodást váltott ki olyannyira, hogy még a falu nevét is, egyesek, Mladićevóra keresztelték. Mert a hírek messzire jutnak, innen is, így Németországban is apró részletekig tudhatnak mindent. Például azt is, hogy a lazarevóiak eme lemondott utazása kapcsán mi minden jelent meg a világhálón a szerb közvélemény előtt. E vélemények általánosítása mindig kockázatos, ám mégis markáns csúsztatás, hogy a bánáti németek a második világháborúban hódítók voltak itt, akik csak úgy jöttek, bántották a szerbeket, ezért megkínozva el is kellett menniük. Mintha a megművelt földek, a rendezett települések, és a minden funkcióval ellátott német házak csak úgy maguktól teremtek volna itt a háború négy éve alatt, a beköltöző kolonisták nagy örömére... Dehát a racionalizálás mérhetetlen védekezési hajlamával mindent meg lehet magyarázni, azt is, hogy mások házaiba joggal be lehet költözni csak úgy... Azok meg, akik megtehetik, vajon miért is tanítanák az embereket a történelmi tényekre?!
Mesélik, hogy Magyarország elnéptelenedő falvaiban, különösen a Balaton környékén, egyre több házat német állampolgárok vesznek meg igen olcsón, felújítják és olykor évekig sem látogatják. A rendesebbje pénzt hagy a munkanélküli magyar szomszédnak, hogy olykor kaszálja le a füvet a ház előtt... Ilyesmire bizonyára itt is akad példa, személy szerint azonban nem hallottam olyan esetről, hogy a volt német tulajdonos a saját házát vásárolta volna vissza. Ellenben, az 1945 után bármilyen okból elvett vagyon összeírásáról szóló 2005-ben hozott szerbiai törvény szerint több mint 141 000 kérelem érkezett a szerb államhoz, ebből csaknem 4000 külföldről. Akkoriban olyan adatot is közzé tettek, hogy a vajdasági termőföld 40 százalékát, csaknem 97 ezer (többnyire 5-10 hektáros) birtokot az elüldözött vagy elmenekült vajdasági németektől vettek el. A négyezer kérelem és a 97 ezer birtok közötti aránytalanság az innen elszármazottak részéről történő nagy lemondást jelenti, ám a négyezer kérelmező mégiscsak megbolygathatja a még a meszelést sem megtanuló itteniek tespedtségét – ha őszre mégis meglesz a restitúciós törvény.
Werner Hoyer, a német külügyminisztérium minisztere kedden mondta ki belgrádi látogatása során, hogy a Balkánon már meghúzták a határokat, s a határmódosítás helyett inkább a jószomszédi viszonyok fejlesztése a feladat.
E nyilatkozat azonban nem jelenti azt – mégha német hivatalos álláspontot tükröz is -, hogy határokon belül balkáni állapotoknak kell uralkodniuk. Sem a jelenre vonatkozóan, sem pedig a múlt elferdítésének tekintetében.
Friedrich Anna
A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.
Vannak emberek, akik nem éreznek testi fájdalmat. Meghorzsolják a kezüket, odanyúlnak a forró kályha lapjához, az ujjukkal játszanak a gyertya lángjával – és az idegrendszerük nem riasztja őket, hogy baj van. A jelenségről esettanulmányok alapján már több évtizeddel ezelőtt tanultunk a belgrádi pszichológia tanszéken,...
2026. MÁJUS 4.
[ 13:23 ]
Miközben a magyar Országházban a javában tartanak az új összetételű Országgyűlés alakuló ülését előkészítő egyezkedések a győztes Tisza Párt, az ellenzékbe került Fidesz-KDNP, és a harmadikként bejutó, korábban is ellenzékből politizáló Mi Hazánk Mozgalom politikusai között, úgy tűnik, a szavazók körében...
2026. ÁPRILIS 21.
[ 21:50 ]
Azon felül, hogy az április 12-ei választások után a Tisza párt és hívei a kétharmados választási győzelmüket ünneplik Magyarországon és a világban, jónéhány magyar közvéleménykutató a prognózisaira hivatkozva saját szakmaiságával dicsekedhet, lévén, hogy az általuk jósolt választási eredmények be is...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 11:57 ]
