Levelek a Rózsa utcából
Térképek üzenetei
Betűméret:             
Megboldogult Habsburg Ottó magyar trónörökös, európai parlamenti képviselő egy régi tévéinterjúban úgy fogalmazott, hogy egy térség jelenét a legjobban úgy tudjuk megérteni és értelmezni, ha ismerjük a múltját, és megnézzük a térképeket.
Mindezt a mérnök úr mondata juttatja az eszembe, aki a jelenünket frusztráló aktuális szerb-magyar vita kapcsán csupán annyit mond, ha nincs második világháború, akkor azok a bizonyos „magyar megszállók” a világ által elismert tényleges felszabadítóként érkeztek volna ide, elég csak megnézni a bécsi döntéseket és az 1940 táján készült térképeket.
A mérnök úr, hajlott kora ellenére, kiválóan otthon van az internet világában, szívesen kalauzol, mondván, nem kell ahhoz történésznek lenni, hogy az adatokat böngészve világosabban lássunk.
De még mielőtt a térképeket nézzük, természetesen az elvett vagyon visszaszármaztatása és a kártalanítás kapcsán a szerb parlamentben meghozott, a magyar honvédségben szolgált magyarokat, illetve leszármazottjaikat kollektív kizáró, hétfőn elfogadott Đelić-féle törvényről újfent megállapítjuk, hogy nyomasztó és szégyenletes. A szerb parlament megszavaz egy törvényt, amit az európai csatlakozás miatt (is) meg kell alkotnia, s eközben minden európai normának ellentmondó megoldásokat iktat bele. Az egészben mégsem Európa kijátszási szándéka a lehangoló, hanem az, ahogyan a 21. századi szerb államot képviselő politikum saját őshonos kisebbségével becstelenül elbánik, miközben, persze, a lehető legmeszebbmenőbb lojalitást várja el.
Mi van hát azokban a bécsi döntésekben?
Elég egy klikk a komputeren, és az alapvető dolgokat máris megtudhatjuk, nem feltétlenül a Wikipédiából, hanem több más forrásból. A bécsi döntések nemzetközi döntőbírósági döntések (!) voltak 1938-ban és 1940-ben, melyek értelmében Magyarország a trianoni békeszerződéssel elvett területeinek egyes részeit visszakapta Csehszlovákiától , illetve Romániától. Az első bécsi döntés teljes békeidőben született, és bár kivonták magukat a tárgyalásokból, nemzetközi jogi érvényűnek elismerték az európai nagyhatalmak – csakhát a második világháború végén megváltoztatták az álláspontjukat... Ezek a döntések lényegében az első világháború utáni állapotokat és az 1920-as trianoni szerződést írták felül. Szlovákia a csaknem kizárólag magyarok lakta déli részből visszaadott Magyarországnak jelentős területeket. Ezt követően az 1940-es bécsi döntéssel Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza Magyarországhoz. Ezután jöhetett volna egy békeidős újabb döntés, de ekkor már háborús időket írtak és nem nemzetközi döntőbíróságok szava volt a mérvadó. Így minősülhet most nemzetközi fogalmakkal is élve megszállásnak a honvédsereg 1941-es bácskai bevonulása...
Ha nincs háború, egy újabb bécsi döntéssel másként is alakulhatott volna. Hiszen, dialógus volt, egy korábbi állapot megváltoztatását célozva. Mint most is, amikor az 1999-es koszovói háborút lezáró ENSZ-határozat alapján Belgrád dialógussal próbál érvényt szerezni a koszovó szerb kisebbség érdekeinek. Egy olyan szerb közösség tagjairól van szó, akik nem ismerik el a háború-hozta váltást, és mélységesen elutasítják, hogy köztük és az anyaországuk között határ legyen. És az anyaországot megszemélyesítő Belgrád mindenben támogatja őket, és képviseli érdekeiket a nemzetközi porondon. 12 évvel a háború után. Mint Magyarország 18-20 évvel Trianon után. Ez utóbbinak az árát, íme, ma is fizetjük, és ahogy a dolgok állnak, fizetni fogjuk még soká az előbbinek az árát is. Úgy is, mint egy téves Koszovó-politika anyagi vetületét, úgy is, mint egy újabb szerb menekülthullám veszélyét, úgy is, mint egy frusztrált államközösség ideges lépéseit elszenvedő lojális polgárok. És ennek nyomán a bécsi döntésekkel megrajzolt térképeken lapozhatunk egyet, hogy jelenünk értelmezéséhez másfajta térképeket is keressünk: az etnikaiakat, amelyek színes átfedései is sokat mesélnek. Például kifejezik azt, amit a statisztika is mond: hogy a szerbverés nyomán most egyszerre sokat emlegetett Temerin községnek 1991-ben csaknem 17 000 lakosa volt 9500 magyarral (55%) , miközben 2002-ben a szerbiai csökkenő folyamatoknak ellentmondva itt egyszerre felszaporodott a lakosság 19 143-ra, ám a 8187-es létszám már a magyarok lélekszámának lényeges csökkenéséről, és az arányszám (42,6%) drasztikus változásáról szól.
Akik igazán és őszintén értelmezni akarják a történéseket, láthatják a folyamatot és annak irányát. És ezek után megnyithatják a kérdést is, miről szóljon a dialógus. Nemcsak itt, hanem az európai csatlakozás kapcsán is.
Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Zászló - illusztráció
2026. JÚNIUS 3.
[ 14:22 ]
MI - illusztráció
MI
2026. MÁJUS 29.
[ 22:04 ]
Schengen, megint - illusztráció
2026. MÁJUS 18.
[ 19:34 ]
Vannak emberek, akik nem éreznek testi fájdalmat. Meghorzsolják a kezüket, odanyúlnak a forró kályha lapjához, az ujjukkal játszanak a gyertya lángjával – és az idegrendszerük nem riasztja őket, hogy baj van. A jelenségről esettanulmányok alapján már több évtizeddel ezelőtt tanultunk a belgrádi pszichológia tanszéken,...
2026. MÁJUS 4.
[ 13:23 ]
Miközben a magyar Országházban a javában tartanak az új összetételű Országgyűlés alakuló ülését előkészítő egyezkedések a győztes Tisza Párt, az ellenzékbe került Fidesz-KDNP, és a harmadikként bejutó, korábban is ellenzékből politizáló Mi Hazánk Mozgalom politikusai között, úgy tűnik, a szavazók körében...
2026. ÁPRILIS 21.
[ 21:50 ]
Azon felül, hogy az április 12-ei választások után a Tisza párt és hívei a kétharmados választási győzelmüket ünneplik Magyarországon és a világban, jónéhány magyar közvéleménykutató a prognózisaira hivatkozva saját szakmaiságával dicsekedhet, lévén, hogy az általuk jósolt választási eredmények be is...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 11:57 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó