A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Mit tud Brüsszel?
Betűméret:
Nagyon kíváncsi vagyok, ki lehet a Európai Bizottság magasrangú tisztségviselője, aki a Beta hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási szerbai törvény összhangban áll az EU jogrendszerével és nem tartalmazza a vajdasági magyarok második világháborús kollektív bűnösségét, mert lehetővé teszi az egyéni rehabilitációt. Ugyanis, ha tudnánk, ki ő, felkérhetnénk, hogy jöjjön Vajdaságba, álljon egy érintett magyar család mellé, és csinálja végig a szerb bíróságokon az eljárást, és bizonyítsa be annak érvényesítését, amit mondott: hogy a törvény lehetővé teszi az egyéni rehabilitációt. Közben dolgozzon is valahol a szerbiai 373 eurós átlagfizetésért, mert ugye, nemcsak papirok beszerzéséből és bíróságokon folytatott több éves bizonyítási eljárásokból áll az élet, hanem valamiből meg is kell érni. Mint azoknak a magyaroknak is, akik évekig – az egyik legújabb kedvező ítélet esetében öt évig - vártak a háborús bűnösség alóli felmentő ítéletre, időnként megjelentek a bíróság előtt és élték a maguk polgári életét. Nagyon szeretném látni ezt a magasrangú európai tisztségviselőt itt Vajdaságban, ahogy – mondjuk éppen öt éven át - bíróságokra jár és ősei és a maga ártatlanságát bizonygatja...Vincent Degert, az EU szerbiai delegációvezetője már vállalta a nevét, amikor azt mondta, hogy bizonyos brüsszeli jogi szolgálat tanulmányozta a restitúciós törvényt és az szerinte nem viszonyul diszkriminatív módon „bizonyos csoport” irányába, de azért figyelemmel kísérik mind a vagyon visszaszármaztatását, mind a rehabilitációt szabályozó törvény alkalmazását. Mert: sok minden a törvény alkalmazásától függ, mondja. És akkor itt ajánlanám Vincent Degert figyelmébe is, járjon végig egy ilyen rehabilitációs peres eljárást, és élje át személyesen „az élményt” és aztán tegyen jelentést annak a bizonyos brüsszeli jogi szolgálatnak.
Persze, a diplomácia azért van, hogy egyengessék az ellentétek áthidalásának az útját, és miközben az aktuális szerb politika a szerb közvélemény előtt a lehető legnagyobbnak minősíti a koszovói problémát és a lehető legjelentéktelenebbnek tünteti fel a magyar diplomácia tiltakozását a nevezett törvény miatt, van háttérmunka is. Štefan Füle uniós bővítési biztos bejelentése szerint a szerb restitúció miatt kapcsolatban vannak a magyar kormányzattal és jogi szempontból vizsgálják az ügyet. A pártelnök nyilatkozata szerint ezt teszi a VMSZ is, szakértők bevonásával.
A törvénynek azonban nemcsak a „megszálló” magyarok miatt van nemzeti vonatkozása. A német házak, német földek kérdését is felvetették már az itteni német szervezetek, attól függetlenül, hogy a német diplomácia kimondta: a kérdést belügynek tekinti. A háború után a németekre kirótt kollektív büntetés jegyében elvett német házakban most szerbek laknak. És, mondja Milorad Mirčić, a radikálisok alelnöke, ha most a vagyon visszaszármaztatása miatt „költözésre kerülne sor”, akkor azt nem lehetne annyiban hagyni, mert ez arra irányul, hogy a szerbek arányszáma Vajdaságban 50 százalék alá süllyedjen. Na, most kellene megkérdezni Brüsszelt, hogy egyáltalán tudják-e jogi szakértőik az előzményeket, és értik-e a következményeket. Mert az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása bizony nem tekinthető európai vívmánynak, és bár senki sem gondol most arra, amit Mirčić mond, hogy netán a német házak visszaszármaztatásával elözönlenék a németek Vajdaságot, az általa kimondott mondat lényegében szinvallás Vajdaság elszerbesítésének céltudatos politikájáról. Ez a céltudatos politikát lépésről lépésre sikerre vitte a 90 év alatt kezdetben a királyi Jugoszlávia, aztán a titói kolonizáció, majd a miloševići katonai mozgósítás és menekült-betelepítés, s mindezek eredményét a restitúciós törvénnyel kívánják most bebetonozni. Politikai szempontból mindenképpen. De Brüsszelnek már túl sok, hogy erről is tudjon valamit.
Friedrich Anna
A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.
Vannak emberek, akik nem éreznek testi fájdalmat. Meghorzsolják a kezüket, odanyúlnak a forró kályha lapjához, az ujjukkal játszanak a gyertya lángjával – és az idegrendszerük nem riasztja őket, hogy baj van. A jelenségről esettanulmányok alapján már több évtizeddel ezelőtt tanultunk a belgrádi pszichológia tanszéken,...
2026. MÁJUS 4.
[ 13:23 ]
Miközben a magyar Országházban a javában tartanak az új összetételű Országgyűlés alakuló ülését előkészítő egyezkedések a győztes Tisza Párt, az ellenzékbe került Fidesz-KDNP, és a harmadikként bejutó, korábban is ellenzékből politizáló Mi Hazánk Mozgalom politikusai között, úgy tűnik, a szavazók körében...
2026. ÁPRILIS 21.
[ 21:50 ]
Azon felül, hogy az április 12-ei választások után a Tisza párt és hívei a kétharmados választási győzelmüket ünneplik Magyarországon és a világban, jónéhány magyar közvéleménykutató a prognózisaira hivatkozva saját szakmaiságával dicsekedhet, lévén, hogy az általuk jósolt választási eredmények be is...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 11:57 ]
