Đelić és a németek
Betűméret:
Most, hogy csütörtökre virradóra megkönnyebbülhetett a pénzügyekben jártas világ, miután az Európai Unió és az euroövezet állam- és kormányfői olyan döntéseket hoztak maratoni ülésükön, amelyekkel stabilizálják az eurót (a tőzsde máris pozitivan reagált), ismét reménykedhetünk egy kicsit, hogy Európa túl lesz a válságon és újabb fellendülés veszi kezdetét nálunk is. Mert ha így lesz, Európa figyelme nemcsak Koszovó, hanem a pénzügyek és beruházások tekintetében is ráirányul majd Szerbiára, hiszen Szerbia lakosságát sokkal inkább a mérhetetlen munkanélküliség és szegénység nyomasztja, és ezen az ország önerőből képtelen változtatni, még akkor sem, ha a hivatalos statisztika mást mond (a pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly Szerbiában 12,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma). Az emberek többsége csak álmodhat egy rendesen fizető állás után, és miután számba vette a realitást, kénytelen sorba állni az ügynökségeknél, hogy külföldön (végre) házvezetőnői, házmesteri, takarítói, építkezési-segédmunkási stb. állást kapjon. Ez most a szerbiai valóság, és szorosan összefügg azzal, hogy mi lesz Európában. Ha ott lesz munka és fizetés az őslakosoknak, akkor lesz idénymunka és takarítási lehetőség a szerbiai vendégmunkásoknak, akik immár nem évekre, hanem csak egy-két hónapra lesznek azzá – mégis egzisztenciát teremtenek. Igaz, ezekből a pénzekből itthon már nem épülnek házak, sem fürdőszobák, de arra elegendőek, hogy ne haljon éhen a család és a gyerek taníttatására is fusson. Kevesen tartoznak azon szerencsések közé, akik bejutnak az új üzemek valamelyikébe, amelyeket, parlamenti választások előtt állva, egyre-másra nyitnak meg a kormányzópárt politikusai. Szép hírek, amikor például 500 vagy 650 új munkahelyről tudósít a sajtó, miközben azt nem tudjuk, hogy ugyanazon a napon hány vállalkozás szünt meg, hányan kerültek utcára vagy a nyomor szélére azért, mert dolgoznak ugyan, de pénzt nem látnak hónapok óta...
Szóval, nagyon kellene több nagy pénzinjekció, mert ez az ország a 2000 óta kapott sok-sok vissza nem térítendő támogatás, és a sok hitel ellenére sem tudott annyira talpra állni, hogy élni tudjanak a polgárai. És eközben, lám a csak pár éve tartó válságot az uniós vezetőknek sikerült kordában tartaniuk és most a pénzügyekben is megállapodtak, amivel Merkel német kancellár asszony is elégedett. Ez pedig fontos hír lehet Szerbiának azok után, hogy a minap Baden-Württemberg német tartományban járva a Boris Tadić államfő kíséretében levő Božidar Đelić szerb kormányalelnök így nyilatkozott a belgrádi Politikának: „Az aktuális válság azt eredményezte, hogy Európában Németországnak a hatalma nagyobb, mint bármikor a második világháború óta. Ezzel a hatalommal közös nevezőre jut egy Franciaország is. Szerbián áll, hogy elfogadja a realitást és módot találjon arra, hogy ez a hatalom Szerbia javára legyen, és ne Szerbia ellen, mert az radikálisan más következményekkel járhat ránk és polgárainkra nézve”. Mondja ezt Đelić, és hatalmas elképzelésekről beszél, olyasmiről, hogy gyorsvasútat építünk – igaz, ezúttal Baden-Württemberg és Brüsszel segítségével - Stuttgarttól egészen Isztambulig, meg majd kooperálunk a villanyautók üzemeltetését szolgáló akkumulátorok gyártásában, s türelmesnek kell lennünk, és a Mercedest is megnyerjük, hogy Szerbiába is helyezzen üzemet... Mondja mindezt ugyanaz a Đelić, aki szeptember elején még a vagyon-visszaszármaztatási törvény megalkotásával volt elfoglalva és kitalálta a formulációt, hogy mint „a megszálló hadsereg tagjait és leszármazottait” hogyan zárja ki a vagyon visszaszármaztatásából nemcsak a magyarokat, hanem az egykori vajdasági németeket is, pont azokat, akiknek leszármazottai közül sokan éppen Ulm környékén, a nevezett német tartományban élnek. Kisemmizve, megalázva, családi tragédiákat megélve mentek el innen – hatalmas javakat hagyva itt, ennek az országnak -, és ugyanaz a szerb politikus, aki ezeket a javakat vissza nem adná, most azt várja tőlük, hogy egy európai nagyhatalom polgáraiként ismét ide ruházzanak be és ezt az térséget építsék és tegyék európaivá, mint annak idején.
A mai németek úriemberek a politikában és nem emlegetnek háborút, rémtetteket és igazságtalanságokat, hanem célzatosan teszik a dolgukat. Lehet, hogy olykor, mikor senki sem látja, el is érzékenyülnek, netán indulatosak is. Nem tudhatjuk. Mint ahogy azt sem, hogy igazán mi késztette Đelićet arra, hogy a németek irányába főhajtással beérő nyilatkozatot tegyen – hogy hatalmuk nagyobb, mint mármikor a második világháború óta, és jó lenne, ha Szerbia meg tudná nyerni Németország jóindulatát... De remélem, valaki megsúgta neki, hogy ő maga hogyan érheti el ugyanezt. Mert a kollektív bűnösség elvét éltető törvényével nagyon leszerepelt, a németek előtt is, biztosan, még ha nem is mondják. Nekik, a jelek szerint, van rá módjuk, hogy ezt mással mondassák ki.
Friedrich Anna
(Fotó: Vreme)
A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.
Vannak emberek, akik nem éreznek testi fájdalmat. Meghorzsolják a kezüket, odanyúlnak a forró kályha lapjához, az ujjukkal játszanak a gyertya lángjával – és az idegrendszerük nem riasztja őket, hogy baj van. A jelenségről esettanulmányok alapján már több évtizeddel ezelőtt tanultunk a belgrádi pszichológia tanszéken,...
2026. MÁJUS 4.
[ 13:23 ]
Miközben a magyar Országházban a javában tartanak az új összetételű Országgyűlés alakuló ülését előkészítő egyezkedések a győztes Tisza Párt, az ellenzékbe került Fidesz-KDNP, és a harmadikként bejutó, korábban is ellenzékből politizáló Mi Hazánk Mozgalom politikusai között, úgy tűnik, a szavazók körében...
2026. ÁPRILIS 21.
[ 21:50 ]
Azon felül, hogy az április 12-ei választások után a Tisza párt és hívei a kétharmados választási győzelmüket ünneplik Magyarországon és a világban, jónéhány magyar közvéleménykutató a prognózisaira hivatkozva saját szakmaiságával dicsekedhet, lévén, hogy az általuk jósolt választási eredmények be is...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 11:57 ]



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




