Tükör
Varga László: a kisebbségi kérdés ismét napirendre kerül
Élvezzenek prioritást a szomszédos országok közötti vitás kérdések!
Betűméret:             
Azt gondolom, hogy ez a mai döntés több szempontból tanulságos. Számtalanszor újra kiderült, hogy amikor Szerbia néhány héten, vagy hónapon keresztül valóban európai országként próbál egy kérdést megoldani – ebben az esetben ez a koszovói kérdés volt –, akkor az európai integráció nem elérhetetlen célkitűzés, nyilatkozta Varga László parlamenti képviselő, az integrációs bizottság elnöke.
Amikor december kilencedikén az Európi Unió állam-, és kormányfői meghatározták az elkövetkező hónapokban teljesítendő feladatokat, akkor úgy tűnt, hogy ez márciusra nem lesz teljesíthető. Ugyanakkor az az erőfeszítés, amelyet az elmúlt néhány hétben Szerbia tett, sikerre vezetett. Jelen pillanatban nem mondható el az, hogy maradéktalanul teljesült minden feladat, és ebből kifolyólag a választások után felálló új kormány számára is a Pristinához fűződő viszony normalizálása lesz a legfontosabb feladat, mondta a képviselő.
Ugyanakkor a mai események egy másik szempontból is tanulságosak, mégpedig a Szerbiával szomszédos országokhoz, és más uniós országokhoz fűződő viszony fontosságának tekintetében, hangoztatta a politikus. Az, hogy ilyen hosszú időn keresztül folytak az egyeztetések, az néhány uniós tagállam ellenállása miatt történt. Románia viszonylatában az a módszer, amellyel a két ország közötti kisebbségi kérdéseket (elsősorban a Szerbiában élő vlach, illetve román közösség kérdését) próbálták hónapokon vagy éveken keresztül szőnyeg alá söpörni, a mai napon kiderült, hogy mennyire téves magatartás volt, mutatott rá.
Biztos vagyok benne, hogy, amikor a tárgyalások megkezdésének időpontjáról lesz szó, akkor ez a kérdés ismét napirendre kerül. Jó lenne, hogy ha a szomszédos országok közötti vitás kérdések prioritást élveznének. Nem kevésbé fontos más tagállamok prioritásainak figyelembe vétele is, mondta.
Románián kívül Lengyelország és Litvánia volt fenntartással a tagjelöltséggel kapcsolatban, az Oroszországgal ápolt túl barátinak tűnő viszony miatt. Amennyiben Szerbia az Unió tagjává akar válni, akkor egy adott pillanatban el kell döntenie, hogy kizárólag nyugatorientált országgá kíván-e válni, vagy továbbra is ilyen két vagy több oldalra kacsingató politikát akar folytatni. Ha ezt próbálja folytatni, akkor nyilván továbbra is lesz ellenállás jónéhány uniós tagállam részéről, nyilatkozta Varga László.
Jergić Julianna
Érem után politikai számonkérés - illusztráció
2026. SZEPTEMBER 15.
[ 8:25 ]
Két nagy tábor, sok bizonytalanság és egy minden eddiginél élesebb kampány Aligha volt az elmúlt másfél évtizedben olyan szerbiai parlamenti választás, amelynek kimenetelét ennyi bizonytalanság övezte volna. Az október 25-ére kiírt előrehozott választáson nem egyszerűen pártok mérik össze erejüket: két, egymással...
2026. SZEPTEMBER 11.
[ 9:46 ]
Ratko Mladić belgrádi temetése nemcsak a térségben váltott ki heves reakciókat: a világsajtó vezető lapjai és hírügynökségei is kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a népirtásért, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt egykori boszniai szerb katonai...
2026. SZEPTEMBER 8.
[ 16:31 ]
Szerbiában az élelmiszerárak már az európai uniós átlag 96,6 százalékánál tartanak, miközben az átlagos jövedelem még az EU-s átlag felét sem éri el. Az élelmiszer ráadásul drágább, mint Közép- és Kelet-Európa 11 országában – derül ki a Fiskális Tanács legfrissebb tanulmányából, amelyet a Forbes Srbija...
2026. SZEPTEMBER 7.
[ 12:31 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó