Tükör
Varga László: a kisebbségi kérdés ismét napirendre kerül
Élvezzenek prioritást a szomszédos országok közötti vitás kérdések!
Betűméret:             
Azt gondolom, hogy ez a mai döntés több szempontból tanulságos. Számtalanszor újra kiderült, hogy amikor Szerbia néhány héten, vagy hónapon keresztül valóban európai országként próbál egy kérdést megoldani – ebben az esetben ez a koszovói kérdés volt –, akkor az európai integráció nem elérhetetlen célkitűzés, nyilatkozta Varga László parlamenti képviselő, az integrációs bizottság elnöke.
Amikor december kilencedikén az Európi Unió állam-, és kormányfői meghatározták az elkövetkező hónapokban teljesítendő feladatokat, akkor úgy tűnt, hogy ez márciusra nem lesz teljesíthető. Ugyanakkor az az erőfeszítés, amelyet az elmúlt néhány hétben Szerbia tett, sikerre vezetett. Jelen pillanatban nem mondható el az, hogy maradéktalanul teljesült minden feladat, és ebből kifolyólag a választások után felálló új kormány számára is a Pristinához fűződő viszony normalizálása lesz a legfontosabb feladat, mondta a képviselő.
Ugyanakkor a mai események egy másik szempontból is tanulságosak, mégpedig a Szerbiával szomszédos országokhoz, és más uniós országokhoz fűződő viszony fontosságának tekintetében, hangoztatta a politikus. Az, hogy ilyen hosszú időn keresztül folytak az egyeztetések, az néhány uniós tagállam ellenállása miatt történt. Románia viszonylatában az a módszer, amellyel a két ország közötti kisebbségi kérdéseket (elsősorban a Szerbiában élő vlach, illetve román közösség kérdését) próbálták hónapokon vagy éveken keresztül szőnyeg alá söpörni, a mai napon kiderült, hogy mennyire téves magatartás volt, mutatott rá.
Biztos vagyok benne, hogy, amikor a tárgyalások megkezdésének időpontjáról lesz szó, akkor ez a kérdés ismét napirendre kerül. Jó lenne, hogy ha a szomszédos országok közötti vitás kérdések prioritást élveznének. Nem kevésbé fontos más tagállamok prioritásainak figyelembe vétele is, mondta.
Románián kívül Lengyelország és Litvánia volt fenntartással a tagjelöltséggel kapcsolatban, az Oroszországgal ápolt túl barátinak tűnő viszony miatt. Amennyiben Szerbia az Unió tagjává akar válni, akkor egy adott pillanatban el kell döntenie, hogy kizárólag nyugatorientált országgá kíván-e válni, vagy továbbra is ilyen két vagy több oldalra kacsingató politikát akar folytatni. Ha ezt próbálja folytatni, akkor nyilván továbbra is lesz ellenállás jónéhány uniós tagállam részéről, nyilatkozta Varga László.
Jergić Julianna
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A győzelem napja - illusztráció
2025. MÁJUS 8.
[ 9:48 ]
Egyes kereskedelmi láncok azzal büszkélkednek, hogy nem dolgoznak május elsején, míg mások a vásárlókért versengenek – a munkavállalók jogairól azonban kevesen beszélnek. Nebojša Atanacković – a munkaadók szemszögből – úgy véli, ilyen esetekben win-win megoldást kell találni a dolgozók és a cégek számára...
2025. MÁJUS 2.
[ 22:14 ]
Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig inkább a munkavállalók szolidaritási napja. Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a...
2025. ÁPRILIS 30.
[ 13:38 ]
Miközben a világ figyelme főként Ukrajnára és a közel-keleti válságokra irányul, a Balkánon is egyre fenyegetőbb viharok gyülekeznek. Vlagyimir Putyin orosz elnöktől eszköztárában jól ismert eszköz a nyugati zavarkeltés, most pedig a Nyugat-Balkán került a fókuszába, ahol a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik révén...
2025. ÁPRILIS 26.
[ 21:06 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó