Éljen a tenisz!
Betűméret:
Csodálatos tehetségű teniszbajnokunk, Novak Đoković szenzációs külföldi sikerei akkora eufóriát váltottak ki Szerbia-szerte, hogy erre a politikai elit is kénytelen volt felfigyelni.Nem is csoda, hiszen a tenisztornákon aratott diadalok hatására hihetetlen mértékben javult a polgárok közérzete, és szinte teljesen megfordult az ország jövőjét pesszimistán, avagy optimistán megítélők aránya.
Míg például korábban a kemény kormánypropaganda ellenére a lakosság 80 százalék volt borúlátó és csak 20 derűlátó, Novak legutóbbi győzelme után – a legfrissebb ankét adatai szerint - már 85 százalék bízik a szebb jövőben és a mielőbbi uniós felzárkózásban! És csak 10 százalék kételkedik ebben.
A maradék 5 százalék éppen úton van Göteborg vagy Amsterdam felé, ahol menedékjogot szándékozik kérni, ezért nem tudott nyilatkozni.
Novak diadalait a legrangosabb állami vezetők is elismerték, nagy figyelmet keltett Vuk Jeremić külügyminiszter elragadtatott kijelentése, aki szerint Đoković valóságos égi áldás Szerbia számára!
- Vannak országok, amelyeknek olajuk van, vannak, amelyeknek földgázuk van, és vannak országok, amelyeknek tengerük van. Nekünk ezzel szemben Novakunk van! – nyilatkozta a nemzeti kérdésekben megkerülhetetlen külügyi tárcavezető.
Természetesen ezt úgy értette, hogy mi sokkal boldogabbak vagyunk, hogy Novakunk van, mintha olajunk vagy tengerünk lenne.
A teniszsikerek annyira fellelkesítették a kormányzó Demokrata Pártot is, hogy bejelentették: gyökeresen megváltoztatják az ország stratégiai terveit.
Miután ugyanis az elmúlt húsz év alatt bebizonyosodott, hogy sem a nehéz-, sem a könnyűipar nem képes állni a versenyt a nemzetközi piacokon, a mezőgazdasági dolgozók erőfeszítéseiből pedig csak annyira telik, hogy a lakosság ne haljon éhen, a kormány új alapokra kívánja helyezni a fejlesztést.
- Szerbiát a teniszbajnokok országáva fogjuk tenni! – jelentette be lelkesen Boris Tadić államfő.
Éljen a tenisz, legyen Szerbia Novakland!
Úgy látszik, erre van tehetsége a nemzetnek, mármint a labdakergetéshez, a backhandshez és a forehandshez, és nem a fárasztó, izzadságszagú gürizéshez.
Gyalázatos havi háromszáz euróért!
Akkor meg minek erőltessük? Hadd melózzanak a németek, az angolok, a japánok meg a többi kevésbé tehetséges nemzet fiai, akiknek nincs ilyen kiválóságuk, mint Novak Đoković!
Ilyen és ehhez hasonló eszmefuttatások hangzottak el a kormánypártok főbizottsági ülésein.
Közgazdasági szakértők közben kiszámították, hogy ha csak száz Novak-utódot tudnánk kinevelni, már az ezzel járó devizabevétel is jelentősen meghaladná a jelenlegi bruttó nemzeti terméket, amit az aszaltszilvának és a kragujevaci Zastava-Punto kocsiknak, két legfontosabb exporttermékünknek köszönhetünk, miközben a környezetet sem szennyeznénk holmiféle veszteséges üzemi termeléssel.
Mirko Cvetković kormányfő számításai szerint, ha szerb siker születne a nemzetközi Grand Slam-tornák többségén, azonnal vissza tudnánk fizetni az elmúlt öt évben felvett külföldi hiteleket. Az életszínvonal pedig rövid idő alatt túlszárnyalná a szlovénekét!
A sebtiben kidolgozott tervek szerint már az óvodában bevezetnék a teniszezés elemeit, hogy a csöppségek hozzászokjanak a fehér sporthoz. Az iskola pedig teljes egészében a bajnoknevelést szolgálná.
A matematikával csak olyan mértékben fárasztanák a nebulókat, hogy össze tudják adni a nyertes szetteket és az átutalt milliókat.
A jelenleg veszteséggel termelő üzemek csarnokait sportcsarnokká alakítanák át, hogy télen se szüneteljen az edzés.
A kormánykoalíció pártjai kivétel nélkül lelkesen fogadták a korszakalkotó fejlesztési terveket. Mlađan Dinkić volt gazdasági miniszter regionális teniszszövetségek létrehozásáért szállt síkra, és rögtön elvállalta a šumadijai klubok irányítását. Mondván, nemcsak gitározni, hanem teniszezni is tud, csak eddig titkolta.
A VMSZ-nek is tetszik az új stratégia, és előre megígérte a szavazóknak: ha győznek a helyhatósági választásokon, nemcsak a szabadkai népszínház építését fejezik be, hanem legalább öt teniszpályát is építenek a bolhapiac helyén, hogy az észak-bácskai magyar ifjak is fel tudjanak zárkózni, és ne kelljen mosogatást vállalniuk külföldön a vadi új magyar útlevéllel.
Pásztor István csak azt kifogásolta, hogy a győztes tenisztornákból remélt országos jövedelemnek mindössze 6 százalékát szánják Vajdaságnak, holott minket legalább 7 százalék illetne meg.
Ágoston András szerint a délvidéki magyaroknak külön autonóm teniszszövetséget kell létrehozniuk, lehetőleg temerini székhellyel, mert mégse járja, hogy a magyar trófeákat belgrádi vitrinben őrizzék.
A dél-szerbiai romáknak megígérte a kormány, hogy ha lemondanak a nyugateurópai turizmusról, labdaszedői tanfolyamokat szerveznek Bujanovacban a munkanélküliség felszámolása érdekében.
Vuk Drasković szerint el kellene gondolkodni azon, hogy Novak Đoković legyen az új szerb uralkodó, mert neki sokkal szimpatikusabb, mint Karagyorgyevics Sándor, aki azt se tudja, hogy mi az a laposszerva.
Tomislav Nikolić bejelentette, hogy ismét éhségsztrájkba kezd, ha őt és harcostársát, Aleksandar Vučićot nem nyilvánítják tiszteletbeli teniszbajnokká.
Vojislav Koštunica figyelmeztetett: Szerbia csak úgy lehet tenisznagyhatalom, ha a versenyeket Koszovóra és a boszniai Szerb Köztársaságra is kiterjesztik, mivel Milorad Dodikról köztudott, hogy remek fonákokat tud ütni.
Dragan Todorović a radikálisok nevében megígérte, hogy a legközelebbi Grand Slam-tornán szerzett győzelme után Đokovićnak személyesen Šešelj vajda fogja átadni a serleget, mint államfő.
De ha nem győz, mehet a vajda hágai cellájába!
J. Garai Béla
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




