Tűlevél
Ismétlődő történelem
Betűméret:             
Alapos a gyanúm: Szerbia a legjobb úton halad afelé, hogy újra az észak-koszovói szélsőségesek túsza legyen, és mindannyiunk számára kötelező hazafias feladattá tegye a barikádépítők és az anyaországi áruval csencselők támogatását. Ki tudja, hanyadszor a koszovói kérdés kiélezedése óta!
Elég, ha csak a legfrissebb történéseket vesszük számba.
Miközben a KFOR igyekszik a végsőkig visszafogottan kezelni a két határátjáró körüli konfliktust, és a józan észre apellálva eltanácsolni a szerb aktivistákat az erőszakos akcióktól és az útzárlatok építésétől, addig a belgrádi parlament hangzatos deklarációt fogad el, amelyben fogadkozik, hogy megvédi a koszovói nemzettársakat és visszaállítja a korábbi helyzetet a két kérdéses határátkelőn.
Az államfő ismételten kijelenti, hogy Szerbia nem akar háborút, de ugyanakkor a deklaráció arra kötelezi a kormányt, hogy dolgozzon ki tervet az érintettek megsegítésére és készüljön fel minden eshetőségre. Szállítson nekik gyógyszert és élelmet - mintha legalábbis árvízkárosultak lennének vagy földrengés sújtotta volna őket -, mégha ezzel konfliktusba is kerülhet a nemzetközi erőkkel, amelyek a jarinjei átjárón történt vandál gyújtogatásra válaszul lezárták a forgalmat.
A belügyminiszter nem hivatalosan azzal igyekszik megnyugtatni a szkupstinai héjákat, akik máris indítanák a tankokat egy újabb dicsőséges koszovói intervencióra, hogy az országnak vannak titkos tervei, ha erre szükség mutatkozna. Talán emiatt szavazták meg ők is – a kardcsörtető radik és Tomislav Nikolić haladói – a határozatot, amelyet így csak két ellenzéki párt utasított el: a liberálisok és a Vojislav Koštunica ultrakonzervatív szerb demokratái.
A négy VMSZ-képviselő alkotta magyar frakció érthető módon tartózkodott a szavazástól, míg Čedomir Jovanović liberálisai azért utasították el a deklarációt, mert a bukott koszovói politikai újraélesztési kísérletét látták benne.
Kostunicáékra nem érdemes szót pazarolni: ők szembe mennének mindenfajta nemzetközi közvetítéssel.
A belgrádi diplomácia új csillaga, Borislav Stefanović és Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter, miután a KFOR-katonák hivatalos beutazási engedély híján visszafordítják őket, igazi kaubojos akcióban kezdenek, és illegálisan kelnek át az adminisztratív határon, hogy bátorítsák a fellázadt nemzettársakat. Mi több, Stefanović – aki mellesleg a tárgyalásvezetői posztot tölti be a Pristinával kezdett dialógusban -, annyira beleéli magát a nemzetmentő szerepbe, hogy egyenesen hősöknek nevezi a barikádok védőit. És biztosítja őket arról, hogy „Szerbia egész népe velük van”.
A védők nagyon is számítanak az elismerésre, nyomon követik az anyaországi fejleményeket, olyannyira, hogy a szkupstina hajnalig tartó ülését óriás kivetítőkön kísérték a barikádokon.
Ám mintha ismétlődne a történelem: az embernek óhatatlanul eszébe jut, hogy a koszovói szerb aktivisták voltak már mártírok és hősök korábban is. Egyszer például Újvidéken csaknem szomjan haltak a kegyetlen autonomisták miatt, akik lezárták a csapokat a szegény mitingelők előtt, és kikapcsolták nekik az áramot, hogy ne számolhassanak be a szörnyű elnyomásról, amiben a siptárok részesítik őket.
Akkor is felkarolta őket a hatalom, és úgy próbált igazságot szolgáltatni nekik, hogy kiűzte volna a hálátlan albánokat szülőföldjükről. Sajnos, a tisztogató hadművelet nem sikerült, mert az igazságtalan és a koszovói szerbek sérelmei iránt érzéketlen külföld közbelépett. A pedagógiai akciótól azóta is sajog minden tagunk.
De ha belegondolunk abba, hogy az egész hajcihő azért robbant ki, mert Pristina visszaütött, azaz: embargót hirdetett a szerb árúra, amiért Belgrád nem teszi lehetővé a koszovói termékek exportját az új hatóságok pecsétje miatt (és azért akarta elfoglalni a határátjárókat, hogy érvényt szerezzen az embargónak), akkor kölönösen abszurdnak tűnik a legújabb kötélhúzás, nem kevésbé a nagy hazafias nekibuzdulás a koszovói nemzettársak védelmében. Nyilván a tárgyalóküldöttség taktikája körül lehetett baj, és csak egy kis rugalamasságra lett volna szükség, hogy megszülessen a kompromisszum.
Ehelyett úgy igyekeznek beállítani a dolgot, mint az alattomos albán szeparatisták legújabb fondorlatát, amit egyes felelőtlen nemzetközi tényezők kritikátlanul támogatnak, és ezzel „veszélybe sodorják a koszovói szerbek érdekeit”, amint a kormányközleményben olvashattuk.
Ha pedig a jarinjei átkelővel kapcsolatos történések hátterével is megismerkedünk – amiről csak szégyenlősen írnak a belgrádi lapok -, akkor végkép elmegy a kedvünk az ügyükben való összefogástól.
Az már nyílt titok, hogy a gyújtogatást, az ötven fős álarcos huligánbanda akcióját egy Kosovska Mitrovica-i maffiavezér szervezte meg (erről maga Tadić elnök is beszélt), azzal a nyilvánvaló céllal, hogy meghiúsítsa a vámolás bevezetését, hiszen ezzel agyonvágnák a szerbiai áruval való feketézést. A zömében szerbek lakta települések lakói számára ugyanis ez a fő bevételi forrás: mivel Belgrád mentesítette őket a PDV, azaz az ÁFA fizetése alól, olcsóbban jutnak az áruhoz, és szép haszonnal adják tovább a délebbre élő albánoknak.
A kölcsönös megvetés ellenére az albán autósok tömegesen járnak át tankolni Kosovska Mitrovica északi részébe, mert ugye, egy dolog a hivatalos politika és más dolog az ember pénztárcája. A csencselők érdekes módon fittyet hánynak a patriotizmusnak.
Ám ettől függetlenül tőlünk azért elvárják, hogy lelkesen tapsoljunk a mitrovicai barikádépítőknek.
J. Garai Béla
A Tűlevél tizenhárom éve - illusztráció
2018. OKTÓBER 27.
[ 8:53 ]
Ariadné fonala - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 30.
[ 18:41 ]
Ivica jóslata - illusztráció
2018. SZEPTEMBER 18.
[ 20:58 ]
A rovat frissítése szünetel - illusztráció
2018. JÚLIUS 23.
[ 19:18 ]
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó