A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Rémdráma licitálással
Betűméret:
És éppen ez a körülmény indította el azt a visszatetsző licitálást, ami oly jellemző délkelet-európai mentalitásunkra. Az egymás iránt táplált előítéletekre és rosszindulatra.
Mint tudjuk, az első hírek arról szóltak, hogy az erdélyi M. M. kishíján az életével fizetett egy szerb férfival kötött barátságért. Ő állította, hogy szerb az illető, aki elcsalta a csepeli erdőbe, hogy a hajléktalan haverokkal megigyanak egy sört. A többit már tudjuk: az erdélyit megkötözték, fojtogatták, majd egy előre megásott gödörbe dobták, és nyakig betemették, hogy így csalják ki belőle bankszámlája PIN kódját.
Csak a véletlen szerencsének és jó erőnlétének köszönheti, hogy nem jutott a korábbi áldozatok sorsára: hogy amíg támadói távol voltak, sikerült kiásnia magát a gödörből és megszöknie. A szenzációra éhes magyar bulvársajtó pedig rögtön világgá kürtölte a szerb bűnözőről szóló zaftos rémtörténetet.
Mondhatnánk: nem ok nélkül. A véres balkáni háborúkról, Ratko Mladic és társai hajmeresztő gonosztetteiről szóló beszámolók után ezen nem is kell csodálkozni.
Milyen más nemzetiségű is lehetne, ha állítólag Arkan hírhedt szerb önkéntes gárdájában tanulta ki a gyilkolás mesterségét? Az élve eltemetés módszerét, amit a vukovári „hadműveletek” során alkalmaztak a gazdag szlovóniai polgárokkal szemben, hogy kiszedjék belőlük: hová rejtették értéktárgyaikat? (S amit aztán állítólag a horvát „zengák” is alkalmaztak a szerbekkel szemben...)
Ám nem sokkal később nyomozói körökből kiszivárgott, hogy a gyanúsított mégsem szerb, hanem macedónnak vallja magát (bár állítólag nem volt nála semmilyen papír). Nem is késett a budapesti szerb nagykövetség intervenciója a magyar sajtónál, helyreigazítást követelve: tessék megírni, hogy a feltételezett sorozatgyilkos nem szerb, hanem macedón!
De Szkopje sem hagyta magát, és igyekezett lemosni a nemzetről a szégyenfoltot: a macedón külügy hivatalosan cáfolta, hogy állampolgárukról lenne szó. Nekik sem kell egy ilyen elvetemült gonosztevő.
Az ügyet tovább bonyolította a Bors című pesti bulvárlap, amely kiszimatolta, hogy a gyanúsítottat tulajdonképpen V. Lászlónak hívják, és feltehetően vajdasági magyar, bár macedónnak vallja magát. Mintegy alátámasztva ezzel az egyesek részéről a vajdmagyarok iránt táplált ellenszenvet: lám, ilyen borzalmakra is képesek! Nem csoda, ha már Arkan tigrisei között is volt belőlük!
Az útszéli stílusáról ismert belgrádi bulvárlap pedig kapva kapott az alkalmon, és első oldalán az alábbi nagybetűs címmel rukkolt ki: „Monstrum je madjar!”
Vagyis: a monstrum, a szörnyeteg magyar. És még véletlenül sem szerb. El tudom képzelni, hogy olvasóik milyen megkönnyebbült sóhajjal vették tudomásul a nem várt fordulatot. Végre beigazolódik régi gyanújuk a magyarokról.
Tovább bonyolította a helyzetet Ivica Dačić belügyminiszter, aki viszont arról próbálta meggyőzni a hazai és a nemzetközi közvéleményt, hogy V. László nem szerepel a szerbiai állampolgárok listáján!
A cáfolatok és tiltakozások sora azonban ezzel még korántsem fejeződött be. Megszólaltak a tigrisek is: azaz nevükben Borislav Pelević, a Szerb Önkéntes Gárda volt parancsnokhelyettese, Željko Ražnjatović Arkan második számú embere (és a szerb parlamentarizmus nagyobb dicsőségére: volt népképviselő). „Szemenszedett hazugságnak” nevezte, hogy V. László alakulatuk tagja lett volna. Ezzel csupán a tigriseket és Arkant akarják befeketíteni, vélekedik az egykori etnikai tisztogatók büszke szóvivője.
Merthogy a gárda nemzetileg színtiszta volt – így Pelević -, kivéve egy ruszin harcost, aki elesett, és egy félig magyar, félig szerbet, aki viszont még él, de nem azonos a pesti gyilkossal.
Hogy a további nyomozás milyen szenzációs fordulatokat hozhat, még nem tudhatjuk. Azon se lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a fő gyanúsított tulajdonképpen albán, de Vajdaságban dolgozott egy macedón péknél, ezért tud magyarul. És ity-vity végződésű álnéven szolgált Arkanéknál.
De az is lehet, hogy csak roma, és akkor a szerbek is, a mecedónok és a magyarok is fellélegezhetnek.
J. Garai Béla
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
