A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
A megsértett nagykövet
Betűméret:
- Mi történt, Szergej Szergejevics? Már megint lázadnak a csecsenek? Vagy az amcsik helyeztek el újabb rakétákat a volt csatlósországok területén, miközben én puszta kézzel leterítettem egy veszélyes barnamedvét?
- Sokkal nagyobb a baj, kormányelnök úr! Belgrádban durván megsértették nagykövetünket. A külügyminisztérium tanácstalan, hogy miként vegyünk elégtételt a felháborító eset miatt. Van, aki blokádot fontolgat, mások komolyabb fenyítést tartanak szükségesnek.
- Mondja már végre, mi történt, Szergej Szergejevics?
- Az történt, Vlagyimir Vlagyimirovics, hogy ottani nagykövetünk, Alekszandr Vasziljevics Konyuzin egy belgrádi nemzetközi tanácskozáson megpróbálta figyelmeztetni a szerbeket hazafias kötelességükre Koszovó védelmében, mire sértő módon lehurrogták.
- Szent Grigorij és Nyikoláj! Ez tényleg felháborító! No de hogyan került sor az incidensre?
- Nagykövetünket az hozta ki sodrából, hogy a tanácskozás részvevői, köztük a szerb államfő, holmi biztonságpolitikai kérdésekről fecsegtek akkor, amikor az ország déli részében az alattomos szeparatista albánok - akik valószínűleg a vérszomjas csecsenek rokonai - éppen arra készültek, hogy átvegyék az ellenőrzést az észak-koszovói határátjárók felett, és elvágják anyaországuktól a mártíromságra kárhoztatott koszovói szerbeket.
- Várjunk csak, Szergej Szergejevics! Ezek azok a hős pravoszlávok, akik mindenfelé az én képemet biggyesztik ki a barikádjaikra? És azt írják a transzperenseikre, hogy Putyin apánk, segíts?
- Igen, miniszterelnök úr, ők azok. Ők az igazi, hűséges testvéreink! Rájuk gondolt Konyuzin nagykövetünk, amikor feltette a kérdést a részvevőknek: van-e igazi szerb közöttük, aki szembeszáll a pogány siptárokkal? Vagy mindenki azt várja, hogy Oroszország Anyácska harcolja ki a szerb igazságot?
- És mi volt a válasz? Lelkesen felugráltak a hazafiak, és kérték a nagykövetet, hogy szerezzen nekik fegyvert, hogy védelmezhessék a déli tartományt?
- Sajnos, nem ez történt. A válasz az volt, hogy az ülésvezető durván félbeszakította szónokunkat, és szemére vetette, hogy eltért a tárgytól. Mire Konyuzin úr a közönség felé fordult, és megkérdezte: akarják-e, hogy folytassa a beszédét?
- Mire a közönség?
- Mire a közönség egy emberként nemmel válaszolt! Vagyis megvonták a szót a nagy Oroszország képviselőjétől! Képzelje el ezt a példátlan botrányt, Vlagyimir Vlagyimirovics! Nem is csoda, hogy Alekszandar Vaszilyevics dühösen kivonult, és tán még a mikrofont is az elnöklő fejéhez vágta volna, ha ki nem csavarják a kezéből.
- Hallatlan! Így bánni az orosz nemzetet képviselő diplomatával egy testvéri pravoszláv országban! Mi történt a déli rokonokkal?
- Az történt, hogy megrontotta őket a nyugati propaganda. A behódolt nemzetárulók mérgezik a jónépet. Azzal áltatják őket, hogy jobb lesz nekik az unióban és a NATO oldalán.
- Szemtelenség! És mit szólnak ehhez a mi hűséges szövetségeseink, pédául a szerb haladók, Tómó Nikolicsék?
- Az a legkiábrándítóbb, hogy már ők is megszédültek. Képzelje, Vlagyimir Vlagyimirovics, a Tómó újabban az uniós tagságra esküszik, a múltkor még virágcsokrot is küldött Catherine Ashtonnak a szülinapjára!
- Szégyen gyalázat! De van ott egy derék fiatalember, egy bizonyos Jeremojszije..., vagy hogyis hívják...
- Jeremić, elnök úr. Vuk Jeremić, ő a külügyek irányítója.
- Igen, igen, már emlékszem. Az a zselés frizurájú ifjonc, ugye? Nos, ő jó fiú, és tudja, hogy hol a szerbek helye. Ő nem tesz semmit az oroszellenesség ellen?
- Igen, ő a mi oldalunkon van, de sajnos mostanában nem ér rá.
- Talán elmozdította hivatalából a nyugatbarát ellenség?
- Még nem, bár sokan ajánlgatják neki a lemondást. Hanem újabban felcsapott teniszszakértőnek, és mindenhová követi Novak Đokovićot. Állítólag látták, hogy az edzéseken ő a labdaszedegető.
J. Garai Béla
A jövő századi kutatók számára, akik jobb híján térségünk diplomáciai boszorkánykonyháinak titkaival bíbelődnek majd, valószínűleg felfoghatatlan talányt fog képezni, hogy miként kaphatott itt ekkora szerepet az egyház az aktuális politika formálásában, amikor az állam fennhangon szekularizmusával dicsekszik. Például...
2018. JÚLIUS 7.
[ 16:04 ]
Amíg valamilyen csoda folytán nem születik megállapodás Belgrád és Pristina között, addig arra vagyunk kárhoztatva, hogy a politikusok és a média szünet nélkül Koszovó témájával „bombázzanak” bennünket. Akár szívügyünk a déli tartomány, akár nem.Mai helyzetünkben elképzelni is nehéz azokat a jövendő...
2018. JÚNIUS 11.
[ 10:09 ]
Ki ne szeretne mostanában szerbiai állampolgár lenni? Hiszen csak úgy záporoznak a jólétünkre, sőt, az aranykor beköszöntére tett politikusi ígéretek! Nem illik hálátlannak lenni, de néha már úgy érzem, hogy a könyökömön jönnek ki az ígéreteikkel. A legfrissebb prófécia, amit a napokban hallottam magától az...
2018. JÚNIUS 4.
[ 9:20 ]
