A szerb parlament szerdán elfogadta a különleges feltételekről szóló törvényt az ingatlanok nyilvántartásba vételére és tulajdonjog-bejegyzésére, amely lehetővé teszi, hogy a jogtalanul épített épületek többségének tulajdonosai rendezni tudják ingatlanjaik jogi helyzetét.

A legalizációs díj összege 100 és 1 000 euró között mozog majd.

A jogszabályt 139 képviselő támogatta, ketten nem szavaztak, hárman tartózkodtak. A törvény értelmében az eddig nyilvántartásba nem vett épületeket be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ami lehetővé teszi, hogy tulajdonosaik szabadon rendelkezzenek velük – eladhassák, örökíthessék, jelzáloggal terhelhessék, illetve jogszerűen csatlakozhassanak a közműhálózatokra.

A szabályozás szigorú fellépést ír elő az új illegális építkezésekkel szemben: a törvény hatályba lépése után minden engedély nélkül épülő objektum automatikusan az állam tulajdonába kerül.

A törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követő napon lép hatályba. Az érintetteknek 45 napjuk lesz a bejelentés benyújtására, maga az eljárás pedig két hónapig tart. Azok, akik objektív okokból nem tudnak határidőn belül jelentkezni, egy éven belül pótolhatják, ha hitelt érdemlően igazolják a késedelem okát.

A legalizáció alá tartoznak mindazon épületek és épületrészek, amelyeket a hatályos jogszabályok megsértésével építettek, vagy olyan munkálatokkal alakítottak át – például felújítás, bővítés, funkcióváltás –, amelyekhez nem rendelkeztek engedéllyel. Ide tartoznak továbbá a 2003. május 13. előtt ideiglenes engedéllyel épült létesítmények, a fizetőkapuk, ideiglenes közlekedési létesítmények, illetve azok az épületek is, amelyek olyan időszakban készültek, amikor nem volt előírva építési engedély kiadása.

A bejegyzési folyamat digitális platformon zajlik majd, amelyet a Térségi Tervezési és Urbanisztikai Ügynökség hoz létre a Köztársasági Geodéziai Intézet informatikai infrastruktúráján.

A legalizációs díjak településtípusonként és zónák szerint differenciáltak lesznek. Belgrádban az extra zónában 1 000, az első zónában 800, a második és harmadik zónában 300, a negyedikben 200, az ötödikben 150, a hatodikban és más területeken 100 euró lesz a díj. A 100 000 főnél nagyobb városokban az extra és első zónában 500, a másodikban 250, a harmadikban 150, a negyedikben és a többi zónában 100 euró. Az 50–100 ezer lakosú településeken az extra és első zónában 300, a másodikban 200, a harmadikban és a többi zónában 100 euró. Az 50 ezer főnél kisebb városokban és falvakban egységesen 100 eurót kell majd fizetni.

A raktárakra, gazdasági és termelő objektumokra 500 négyzetméter alatti alapterület esetén nem kell díjat fizetni, az ennél nagyobb épületek után viszont 10 eurót kell fizetni négyzetméterenként.

A törvény szociális elemeket is tartalmaz: mentesülnek a fizetés alól azok, akiknek az adott épület az egyetlen otthonuk, benne élnek családjukkal, továbbá az egyedülálló szülők, a szociális segélyben részesülők, a vidéki háztartások, a veteránok, valamint a három- vagy többgyermekes családok.

A jogszabály indoklása szerint Szerbiában mintegy 4,8 millió ingatlan esetében nem tisztázott a tulajdonjog. Az eddigi, 1997 óta hatályban lévő legalizációs törvények nem hoztak áttörő eredményt, és annak ellenére, hogy az engedély nélküli építkezés bűncselekménynek számít, különösen a nagyvárosokban továbbra is gyakoriak az újabb jogtalan építkezések.

A helyi önkormányzatok adatai alapján eddig összesen mintegy 320 000 határozat született az engedély nélküli építmények utólagos legalizálásáról, ami a teljes állományhoz képest csekély eredménynek számít.