Még mindig érvényben van a tévé-előfizetés törlesztésének kötelezettsége, mert az erről szóló törvény hatályban van függetlenül attól, hogy a kormányzati szervek bejelentése szerint meg fogják szüntetni az előfizetést a korábbi ígéretekkel összhangban.
Ha szem előtt tartjuk, hogy a kilencvenes években az akkori ellenzék a tévé-előfizetés bojkottjára sürgetett, néhány évvel ezelőtt pedig egy szandzsáki vallási vezető a mostani törvényes kötelesség figyelmen kívül hagyására buzdított, akkor akár „eredményként” is vehetjük azt az adatot, miszerint a polgároknak csak harmada rendezi tartozásait a szerbiai köztévék irányába. Mindazonáltal, az összegyűlő pénzösszeg semmiképpen sem elegendő a Szerbiai Rádió és Televízió (RTV) meg a Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) működésére.
2007-ben, még mielőtt kitört volna a mostanáig elhúzódó gazdasági válság, az RTS 57 millió eurós bevételre tett szert az előfizetésből, ez az összeg tavaly viszont mindössze 38 millió euró volt. Az pedig egyértelmű, hogy a helyzet nem javul idén sem, főleg azután, hogy Aleksandar Vučić első miniszterelnök-helyettes kijelentette, „az előfizetés, mint azt megígérték a polgároknak, meg lesz szüntetve”.
Noha szerbiai művelődési és tájékoztatási minisztérium bejelentése, amely szerint az RTS és az RTV működéséhez szükséges eszközöket az állami költségvetésből biztosítják majd, csak közlemény szintén maradt, a polgárok egyre nagyobb számban mulasztják el annak annak a pénznek a befizetését, amit a törvény továbbra is megkövetel tőlük.
„Az embereknek meg kell érteniük, hogy minden törvény a módosításáig érvényben marad, tehát a tévé-előfizetés fizetése továbbra is törvényes kötelezettség. Ugyanúgy, azoknak, akik örülnek a költségvetésből történő pénzelésnek, tudniuk kell, hogy ez mit is jelent. Ennek az országnak nincs felesleges pénze, ezért a közszolgálati médiumok fenntartása érdekében máshonnan vesznek majd el pénzt: a nyugdíjasoktól, a közvállalatok dolgozóitól, a szociális juttatásokból” – figyelmeztet Slobodan Kremenjak, a média kérdéseivel foglalkozó ügyvéd.
Aleksandar Tijanić, az RTS igazgatója számára azonban csak másodlagos az előfizetés kérdése, sokkal fontosabb, hogy egyáltalán szükség van-e közszolgálati médiára, vagy pedig feleslegnek számít ebben az országban.
„Az előfizetéshez kapcsolódó problémaláncot a rossz közmédiáról és előfizetésről szóló törvény meghozatala váltotta ki. Ezeket a problémákat nem lehet egy még rosszabb törvénnyel orvosolni. Amikor két év múlva ismét bevezetik az előfizetést, akkor törvényben kell az előfizetés törlesztésére kötelezni minden polgárt, kivéve azokat, akik szociális segélyben részesülnek. Viszont csak a jelenleginél ötször vagy hatszor nagyobb összeg mellett lehet a szerbiai közszolgálati médium hasonlatos a brithez” – jelentette ki a Politika napilapnak nyilatkozva Aleksandar Tijanić.
Bizony, igazolt az aggodalom, hogy lesz-e elegendő pénz az állami költségvetésben az RTS és az RTV pénzeléséhez is. Az RTS szerint mindkét médiaház zökkenőmentes munkájához mintegy 100 millió euróra lenne szükség. Ennyibe kerül a műsorok gyártása, a munkaerő racionalizálási programjának végrehajtása (csak az RTS-ben a mintegy 1000 ember elbocsátáshoz 7-10 millió eurós szociális programra lenne szükség), a felszerelés megújítására és a digitalizációs folyamat végrehajtásához.
Nino Brajović, a Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) főtitkára szerint az előfizetés megszüntetése rossz megoldás, ezért annak megmaradását, de emellett a költségvetésből történő pénzelést is javasolja.
„Az előfizetésekből érkező minden egyes dinár jól jön, de az államkasszából is ki kell választani pénzeket mindkét közmédium számára a szociális programokhoz és a felszerelés megújításához. Persze egy sokkal hatékonyabb előfizetési rendszerre van szükség. Az az elv, miszerint a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) mindent elvesz magának, s a maradékot kapják csak a közszolgálati médiumok, egyáltalán nem jó. Az EPS is közvállalat, így osztoznia kell a nemzet sorsán” – állítja Brajović.
Vukašin Obradović, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke szerint az előfizetés megszüntetéséről szóló döntés „egy olyan populista álláspont, amivel a politikusok a szegény polgárok kegyeit szeretnék elnyerni”. Állítása szerint számára kulcsfontosságú kérdés, hogy megvan-e a politikai akarat a független közszolgálat biztosításához.
„Azt gondolom, hogy egyes politikai körökben még mindig nem fogalmazódott meg az erre való vágy, pontosabban, a közmédia befolyásolásának vágya erősebb nála. Remélem, hogy az új művelődési és tájékoztatási miniszter érvényesíti a szakértők és Európa fellebbezését, akik szerint elengedhetetlen az előfizetés megmaradása” – mondta Obradović, s hozzátette, az átmeneti időszakban a reklámbevételek és az előfizetések mellett jól jön a költségvetésből érkező pótlás is. Mindenesetre, egy új, hatékonyabb előfizetési rendszerre van szükség. A Politikának nyilatkozó szakember a horvátországi példát hozta fel, ahol az előfizetési díj a személyi adóazonosító számhoz kötődik.
Abban az országban, ahol Szerbia lakosságánál 2 millióval kevesebb polgár ér, a Horvát Rádió és Televízió (HRT) évente mintegy 220 millió eurós bevételre számíthat a polgárok által törlesztett előfizetésekből – emlékeztet a Politika.



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár

