Az Európai Parlament ma tárgyalta a Szerbiáról szóló 2019. és 2020. évi jelentést, amelyről Deli Andort, a Fidesz EP-képviselőjét kérdeztük.

- Felszólalásában ma elmondta, hogy a Fidesz delegáció nem szavazza meg a jelentést. Miért?

- Az elmúlt években az EP és mi is a delegációban mindig is azon dolgoztunk, hogy Szerbia útja az uniós tagság felé minél gördülékenyebb és gyorsabb legyen. Magyarországnak és a vajdasági magyar közösségnek is ez az érdeke. Idén történt meg először az, hogy egy olyan jelentést kaptunk, amely politikailag teljesen elfogult, hiszen olyan kritikákat fogalmaz meg, amelyeknek nincs közük a csatlakozási tárgyalásokhoz. Úgy látjuk, hogy egy ilyen jelentés nem gyorsítja fel a tárgyalást, hanem épp ellenkezőleg. Így nem tudtuk támogatni.

- Elolvasva a dokumentumot, egyértelműen kijelenthető, hogy negatív hangvételű Szerbia számára. Mit jelenthet ez a vajdasági magyarokra nézve?

- 2014 óta követem intenzíven ezeket a folyamatokat. Az elmúlt évekhez képest most egyfajta hangsúlyeltolódás jelentkezett. A korábbi jelentéseket kiegyensúlyozottság jellemezte. Voltak bennük elismerő szavak, dicséretek, emellett még azok a házi feladatok is benne voltak, amelyeket az országnak el kell, el kellett végezni. Ugyanakkor ez a szokásos balansz most felborult a balliberális képviselők módosításai miatt. Megjelentek politikai értékelések bizonyos témákról, amelyek Szerbia belügyeit érintik. Ilyen például a 2020-as szerbiai választások kérdése. Nagyon éles kritikákat fogalmaztak meg, konkrétan megkérdőjelezték a választások legitimitását. Ha megnézzük, hogy a vajdasági magyar közösség is részt vett ebben a voksolásban, akkor ez ránk nézve is egy nagyon rossz gesztus. Nem veszik figyelembe azt, hogy mi is szavaztunk és a mi akaratunkat tükrözi a szkupstina összetétele, ahol jelen pillanatban 9 magyar képviselő ül, amely elképesztő siker. Ilyen korábban csak a jugoszláv időkben volt.

- Ez lehet az oka annak, hogy a jelentésben Szerbia legnagyobb számú kisebbségét kitevő magyarság még csak egy paragrafusban sem szerepel?

- Ami a magyar kisebbség helyzetét illeti, úgy tűnik, hogy jó irányba haladnak a dolgok. A magyar-szerb viszonyok soha nem voltak ilyen jók, szorosak, mint az elmúlt években. Az erős parlamenti jelenlét is egy plusz lehetőséget ad a magyar közösség számára érdekeink megvalósításához. A választási eredmény megkérdőjelezése pedig nemcsak Szerbiával szemben sértés, de a magyar közösség számára is elfogadhatatlan a kívülről történő beavatkozás, amelyet csak azért csinálnak, hogy – az egyébként a választásokat bojkottálni próbáló – ellenzéket segítsék. A választások első alapszabálya, hogy részt kell rajtuk venni. Érdekképviseleti munka kifejtésére ez ad lehetőséget. Az ellenzék ebből a folyamatból kizárta magát. Az pedig nem igazságos, hogy most ezt kívülről érkező határozatok, jelentések formájában próbálják meg érvényre juttatni. Egyébként ezt sem Szerbiában találták ki, hiszen az európai színtér kihasználását több országból is ismerjük. Magyarországon is ez az ellenzék egyik úttörő munkamódszere.

- Ott van a dokumentumban a Kínával és Oroszországgal fennálló kapcsolatok bírálása is. Kicsit paradox ez egy olyan helyzetben, amikor pont ennek a két országnak köszönhetjük, hogy vezető szerepet töltünk be Európában az átoltottság tekintetében…

- Igen. Az Európai Uniónak nagyon sok gondja, baja van Kínával és Oroszországgal. De elsősorban magával kellene letisztázni azt, hogy mit is szeretne. Látva azt a botrányosan rosszra sikeredett vakcinabeszerzési akciót, amelyet az Európai Bizottság szervezett, egyértelműen elmondható hogy egy világjárvány esetén nem lehet kizárni országokat a védekezésből gazdaságpolitikai kérdések miatt. Az, hogy Szerbia segítséget fogad el Oroszországtól vagy Kínától, miközben az Európai Uniótól nem érkezik vakcina, az egy szemforgató, kritikus magatartás, amely nincs összhangban a realitásokkal.

- Láthatjuk, hogy a módosítási javaslatok miatt olyan tézisek is bele kerültek a dokumentumba, mint amilyen az LMBTQ kérdés. A témában pedig még a szerb ellenzék is népszavazást kezdeményezett, illetve egy 212 személyből álló értelmiségi csoport is petíciót indított ellene. Hogy tudja az EU az ezzel kapcsolatos akaratát egy ilyen társadalmi mintába beleerőszakolni?

- Ez is egy olyan témakör, amely a tagállamok és a csatlakozni kívánó országok belügyeihez tartozik. Szuverenitási kérdés, amelyet alkotmányos keretek között szabályoznak egy-egy országban. EU-s joganyag valójában nem is létezik ezekben a témakörökben. Az Európai Parlament egy olyan terepre tévedt ezzel, amelynek valójában nincs köze a csatlakozáshoz, a teljes diszkrimináció tilalmától eltekintve, amelyet minden tag- és tagjelölt országnak be kell tartania. Ugyanakkor konkrét elvárások megfogalmazása már túlmutat az uniós hatáskörökön. Ez a kérdéskör is egy olyan témát érint, amelyben az egyes országoknak meg kell, hogy maradjon a megfelelő mozgásterük.

- Kijelenthetjük, hogy a módosítási javaslatok célja tulajdonképpen a bővítési folyamatok lassítása?

- Igen. Legyen szó gazdasági teljesítményről vagy szomszédos viszonyokról, korrupciós harcról vagy a szervezett bűnözésről, ezek mind olyan témák, amelyeken folyamatosan kell dolgoznia a tagjelölt országoknak. Viszont ezek a kérdések már járulékos tartalmak, amelyek rossz üzenetet közvetítenek. Ha ezt a jelentést egy szerbiai polgár elolvassa, akkor neki nem egy olyan üzenetet közvetít az EU, hogy várja Szerbia csatlakozását. Ez a vírushelyzet és a feszültség, amely a társadalmakban mindenhol megvan, érzékennyé teszi az embereket, és már várnának arra, hogy érkezzen valami jó hír. Mivel Brüsszelből eddig vakcina nem érkezett, várná az ember, hogy legalább egy pozitív töltetű jelentés érkezik, de nem.