Válasz
A többség joga nem veszélyeztetheti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait 

Ma van a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napja, amit tavaly óta ünnepelnek Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban. Ma kerültek a szerbiai képviselőház és a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje elé azok a törvények, amelyek célja, hogy oltalmazzák a szerb nyelv cirill írásmódját.

A Vajdasági Magyar Szövetség három módosítási javaslatot nyújtott be a törvénytervezet szövegére, hogy megvédjék a kisebbségek szerzett jogait. A szerb kormány elfogadta a három javaslatot, így azok bekerültek a képviselők elé kerülő szövegbe.

Dr. Pásztor Bálintot kérdeztük a módosítási javaslatokról.

- A parlamenti vitában is elmondtam azt, hogy mi megértjük, hogy minden nemzet identitása szempontjából a nyelv és az írásmód fontos szempont. Azt is megértjük, hogy a szerbeknek is van egy ünnepük, ami a nemzeti egységüket fejezi ki. Ez az ő esetükben szeptember 15. Elmondtam, hogy számunkra, magyarok számára ez június 4-e, és ilyen szempontból ezzel kapcsolatban nincs és nem lehet semmiféle fenntartásunk, hiszen, ha valaki tudja, hogy mi az, hogy felelős nemzetpolitika, akkor mi, határon túli magyarok tudjuk, és élvezzük előnyeit annak köszönhetően, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya van.

Ugyanakkor ennek a törvénynek nem szabad veszélybe sodornia a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait. Azért sem, mert az alkotmány szavatolja őket és az alkotmány minden törvény fölött áll. Ennek ellenére, mivel tudjuk, hogy a gyakorlatban milyen Szerbiában a jogalkalmazás, és ha két törvény összeütközésben áll egymással, vagy két jogszabály, akkor általában a kisebbségek számár kevésbé kedvezőt szokták alkalmazni. Ezért tartottuk fontosnak, hogy ebbe a törvénybe is olyan garanciákat építsünk be, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a kisebbségi nyelvek használata, így a magyar nyelv használata se szenvedhessen semmiféle csorbát. Ezért nyújtottuk be a három módosítási indítványt.

Az egyiknek az a lényege, hogy rögtön a törvény első szakaszában kimondásra kerüljön, hogy a szerb nyelv és a cirill írásmód használata nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvei is hivatalos használatban legyenek. A másik módosítási indítványunk az esetleges adókedvezményekre vonatkozik. A törvény ugyanis előirányozza azt, hogy külön törvénnyel adókedvezményt lehet megállapítani azon gazdasági szereplők számára, amelyek a cirill írásmódot részesítik előnyben. Ezzel kapcsolatban világosan elmondtuk, hogy egy ilyen rendelkezés diszkriminatív lenne a kisebbségi nyelveken működő és kommunikáló gazdasági társaságokkal szemben. Mondok rögtön egy példát. Megértjük azt, hogy mivel a szerbeknek két írásmódja van, de a cirillt szeretnék erősíteni a közéletben, s ezért adókedvezményt kapnak például azon könyvkiadók, amelyek a cirill írásmódot használják az egyes címszavak kiadásakor. Vannak viszont olyan cégek, amelyek a dolgok természetéből fakadóan nem alkalmazhatják a cirill írásmódot, például a kisebbségi nyelvű könyveket kiadó vállalatok. Ezért kértük, hogy ilyen adókedvezményekben részesülhessenek azon cégek is, amelyek tevékenységüket kisebbségi nyelven fejtik ki. A harmadik módosítási indítványunk pedig arra vonatkozott, hogy azon rendelkezés alól, hogy minden közpénzből támogatott rendezvénynek szerb nyelvű és cirill betűs logója kell, hogy legyen, képezzenek kivételt a kisebbségi nyelvű rendezvények és azok a logójukat használhassák a saját anyanyelvükön.

Kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetség nyújtott be módosítási indítványokat annak ellenére, hogy több más nemzeti kisebbség képviselője is ott ül a parlamentbe. A vitát megelőző 10 napban mi már tárgyalásokat folytattunk a szerbiai kormánnyal annak érdekében, hogy ezek a módosítási indítványok elfogadásra kerüljenek. A szerbiai kormány írásban nyilatkozott arról, hogy a VMSZ módosítási indítványait támogatja, ezért a mi három javaslatunk is már a törvényjavaslat részét képezte. Azokról így külön szavazás nem is lett.

- Mit jelent az adókedvezmény a gyakorlatban a magyar cégek, például könyvkiadóink számára?

- Úgy fogalmaz a törvény, hogy a pénzügyminisztérium javaslatára adótörvények rendelkezhetnek arról, hogy a cirill írásmódot előnyben részesítő cégek adókedvezményben részesülhetnek. Tehát ez egy lehetőség. Ugyanilyen megfogalmazásban szerepel a mi módosítási indítványunkban is, hiszen az csak kiegészíti az eredeti javaslatot. Amennyiben a szerb cégek számár lesz ilyen adókedvezmény, akkor a kisebbségek számára is lesz ilyen adókedvezmény.

- Sokan azt mondják, hogy idővel a latin betűs írásmód teljesen háttérbe szorul. Ön hogyan látja ezt?

- Ennek a tanúi és elszenvedői vagyunk az elmúlt 15 évben, hiszen nem új ez, amit a törvényjavaslat megfogalmaz, hisz a 2006-ban elfogadott szerb alkotmány már úgy rendelkezik, hogy Szerbiában a cirill a hivatalos írásmód. Ezért mondtam azt, hogy abba nem szólhatunk bele, hogy a szerbek a két írásmódjuk közül melyiket részesítik előnyben. Eddig is az állami szervek, a tartomány és az önkormányzatok, kötelezően cirill betűkkel kommunikáltak hivatalosan. Viszont számos önkormányzatban és a tartományban is hivatalos használatban vannak kisebbségi nyelvek is, így a magyar nyelv is, éppen ezért fontos az, hogy ez a törvény nem szorítja háttérbe a kisebbségi nyelvhasználatot. Ha mi nem nyújtottuk volna be ezeket a módosítási indítványokat, akkor a kisebbségi nyelvhasználat teljes mértékben háttérbe szorult volna a szerb nyelvű és a cirill betűs íráshasználathoz képest. Sajnos egyet kell, hogy értsek abban, hogy egyértelmű a latin betűs írásmód háttérbe szorulása, de ez egy 15 éves folyamat. Valamiért a szerbek azt gondolják, hogy a nemzeti identitásukat kizárólag a cirill írásmód fejezi ki. Éppen ezért beszéltem a parlamenti felszólalásomban arról, hogy a XIX. század derekán, amikor a szerb nyelvújítás zajlott, akkor párhuzamosan használták mind a két írásmódot, úgyhogy én bízom benne, hogy a szerbek nem mondanak le a latin betűs írásmódról, már csak azért sem, mert összesen 10 olyan nyelv van a világon, amelynek egyenrangúan két hivatalos írásmódja van. Az európai nyelvek közül a szerb az egyetlen ilyen nyelv.

- Említettük, hogy néhány önkormányzatban a magyar nyelv is hivatalos használatban van. Mennyire valósul ez meg a gyakorlatban?

- A jogszabályi háttér kielégítő, hiszen az elmúlt években a módosítási indítványaink helyrehozták az esetleges hiányosságokat. Az, hogy a gyakorlatban mi valósul meg, az már egy más kérdés és természetesen a gyakorlat hagy némi kívánnivalót maga után. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a polgároknak minden esetben kérniük kell azt, hogy a magyar nyelvet használhassák akár szóban, akár írásban az ügyintézés folyamán, hiszen ez alkotmányos jogunk. Azt is látjuk azonban, hogy a terepen sok esetben lefestik a kisebbségi nyelvű helységnévtáblákat, úgyhogy a parlamenti felszólalásomban erre a jelenségre is felhívtam a figyelmet, s arra szólítottam fel az illetékes szerveket, hogy alkalmazzák a törvényt, s a büntető rendelkezéseket az ilyen esetekben.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A magyarkanizsai OZ nagy varázslata - illusztráció
2021. AUGUSZTUS 30.
[ 12:35 ]
Kajakos folyami kalózok a Tiszán - illusztráció
2021. JÚLIUS 29.
[ 9:17 ]
Óriási változáson ment át az utóbbi években a vajdasági magyar közösség, és míg korábban sokaknak azzal a dilemmával kellett szembenézniük, hogy elhagyják-e szülőföldjüket a boldogulás érdekében, mára megerősödtek, és sikeresek – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden a szabadkai Pannon...
2021. JÚLIUS 7.
[ 9:45 ]
Értelemmel, érzelemmel 1974 – 2011 a címe a közelmúltban megjelent könyvnek, amely a Korica Miklós - Jónás Gabriella művészházaspár pályáján keresztül mutatja be a szabadkai Népszínház történetét a jelzett időszakban. A kiadványt egy hónappal ezelőtt mutatták be Szabadkán, ahol a művészházaspár élt és alkotott....
2021. JÚNIUS 22.
[ 18:04 ]
Hogyan sikerült megegyezni a közös felvidéki magyar párt létrehozásáról, és hol tartanak most a tárgyalások? Miért nem kell a határon túli magyar politikusoknak állást foglalni magyarországi belpolitikai kérdésekben? Miért fontos, hogy a magyar állam támogassa a határon túli magyar közösségeket? Mózes Szabolcs, a...
2021. JÚNIUS 17.
[ 10:39 ]
Beolvasás folyamatban