Nyolc évig volt Magyarország belgrádi nagykövete dr. Pintér Attila, megbízatása szeptember 16-án ér véget. Működése rendkívül sikeresnek mondható, hiszen hivatali ideje alatt a két ország nagyon szoros kapcsolatokat épített ki egymással, a viszony a két állam vezetői között baráti, s ami még fontosabb, a gazdasági kapcsolatok is egyre jelentősebbek.

Dr. Pintér Attila most új tisztségre távozik, új kihívások várnak rá, de szívében magával viszi az itteni utcák képét, amelyeket nagyon megszeretett, s amelyeknek szinte már az összes kövét ismeri. A leköszönő nagykövet búcsúinterjút adott portálunknak is.

2014-ben lett Magyarország belgrádi nagykövete. Melyek voltak akkor a legfőbb célkitűzései és sikerült-e azokat megvalósítania?

- Legfőbb célom az volt, hogy a megbékélési folyamatot tovább vigyük, illetve az abban az évben első ízben megszervezett kormányzati csúcson meghatározott feladatokat végrehajtsuk. Úgy vélem, az első kormánycsúcs mérföldkőnek bizonyult, hiszen ezt követően vettek hatalmas lendületet a kétoldalú kapcsolatok, amit ma is tapasztalhatunk. Szerettem volna minél jobb kapcsolatot kialakítani a szerb kormány tagjaival, képviselőivel, üzletemberekkel, mivel meggyőződésem volt, hogy a kétoldalú kapcsolatokat csak úgy lehetséges fejleszteni, ha őszinte, bizalmi viszony alakul ki közöttünk. Világos volt számomra, hogy a jó politikai viszonynak tükröződnie kell a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban is. Úgy gondolom, azzal, hogy az érdeklődő üzletemberek mindig naprakész információkat kaptak nagykövetségünktől, legyen szó magyarországi vagy szerbiai lehetőségekről, hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy a 2014-es 1,7 milliárd eurós kereskedelmi forgalom tavaly év végére elérte a 3,8 milliárd eurót.

Mit tart hivatali ideje legnagyobb eredményeinek?

- A 2021-es stratégiai megállapodás aláírását, azt, hogy Magyarország bekerült a 10 legjelentősebb külföldi befektető közé Szerbiában, a kereskedelmi forgalmat többszörösére növeltük. És főként azt, hogy a kétoldalú kapcsolatok olyan szintre fejlődtek, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Komoly eredménynek tartom azt is, hogy 8 éven át vezethettem a nagykövetséget az egyébként szokásos 4-5 év helyett.

A vitás történelmi kérdéseket sikerült a két országnak megoldania. Ennek köszönhető a politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyülése?

- Igen, stabil politikai alapok nélkül nem lehetséges az együttműködés. A magyar-szerb megbékélés, az ehhez szükséges politikai akarat megléte nélkül nem beszélhetünk haladásról. A magyar és a szerb kormány is belátta, hogy az együttműködésben nagyobb lehetőségek rejlenek, ezért késznek mutatkoztak a múlt újraértelmezésére és a kapcsolatok rendezésére. A szándék nagyon hamar konkrét tetteket is eredményezett, amelynek talán a legismertebb epizódja a csúrogi közös, magyar-szerb államfői főhajtás a második világháború alatt és után kivégzett ártatlan áldozatok emlékműve előtt. A magyarokat kollektív bűnösséggel sújtó jugoszláv kormányhatározat eltörlése szerb részről a másik fontos lépés volt, ami megnyitotta az utat a jövő felé. Alapjába véve a magyar kisebbség helyzetének rendezése, a történelmi bűnök belátása és megbocsájtása tette lehetővé, hogy a két ország között bizalmi viszony jöhetett létre, amit ma már természetesnek veszünk. Véleményem szerint ez a modern magyar diplomácia egyik kiemelkedő eredménye, amivel teljesen új alapokra tudtuk helyezni a szerb viszonyrendszert.

Hogyan látja, milyen irányba fejleszthetőek tovább a szerb-magyar kapcsolatok? Milyen szerepe lehet ebben a viszonyrendszerben a vajdasági magyaroknak?

- Úgy vélem, hogy a már megindult kezdeményezések folytatása a cél. 2021 szeptemberében Budapesten a magyar és a szerb kormány stratégiai megállapodást kötött, amelynek lényege, hogy a kapcsolatainkat átfogóan, több szakterületre kiterjedően fejlesztjük. Ebben benne foglaltatik a politikai kapcsolatok és az EU-s politika, energetika, infrastruktúra, kereskedelem, befektetések köre, illetve az oktatási és kulturális együttműködés is. Megítélésem szerint nagy lehetőségek vannak még a most kifejezett aktualitással bíró energetikai projektekben. A jelenleg előttünk álló legfontosabb kihívás az energiabiztonság megteremtése, amely kapcsán szoros az egyeztetés a két ország vezetői között. Közös tervezésre és összehangolt döntésekre van szükség annak érdekében, hogy a tél folyamán sem az ipari termelés, sem pedig a lakosság ne szenvedje el az európai léptékű energiaellátási válsághelyzet következményeit.

Ami a vajdasági magyarságot illeti, mindig is úgy láttuk, hogy a kisebbségek hidat képeznek a két ország között. Ennek értelmében mindkét kormány számára alapvetéssé vált, hogy támogassa a magyar és a szerb kisebbséget saját területén, hogy megőrizhessék nyelvüket és kultúrájukat. Fontos az is, hogy a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően a térségbe érkező támogatások révén a magyarok fontos szereplőivé válhatnak a helyi gazdasági életnek. Az általuk generált fejlődés Szerbia számára is hasznot hoz, illetve a szerb társadalom megbecsült tagjaivá teszi őket.

Kinevezése után egy helyen azt nyilatkozta, hogy már gyermekkorában megismerkedett a Balkán szépségeivel, s igazából Törökország nyűgözte le. Hivatali ideje alatt Szerbia nevezetességeit sikerült-e megtekintenie? Lett-e itt kedvenc helye?

- Örülök, hogy bejárhattam az ország nagy részét, volt ahol többször is megfordultam. Amit nagyon szeretek az a Kalemegdan, a zimonyi Dunapart, a Skadarlija, a šumadijai kolostorok, Galambóc vára, Szabadka gyönyörű szecessziós belvárosa, a felújított zsinagóga. Sajnos csak egyszer voltam, de nagyon megtetszett a dél-szerbiai Vlasotince is.

Mi fog legjobban hiányozni Önnek a jövőben, amit Szerbiában megszokott? Van-e ilyen?

- A barátaim és az utcák. 8 év után szinte minden követ ismer az ember. És hát persze a fantasztikus szerb konyha.

Milyen tisztségei és feladatai lesznek a jövőben?

- Miniszter úr felkérésére Isztambulban dolgozom tovább, ahol a főkonzulátust fogom irányítani a következő időszakban.

Nagykövet Úr, köszönjük az interjút!