Tizenhat év után egy új magyar kormánnyal kell megtalálniuk a közös hangot a határon túli magyar politikai szervezeteknek. Egyelőre csak bemutatkozó jellegű találkozókra került sor, amelyeknek célja a bizalomépítés volt, hangoztatta például a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. Jelen pillanatban egy ellenőrzés folyik. Az új magyar kormány átfogó, 10 évre visszamenőleges vizsgálatot indított a határon túli szervezeteknek nyújtott anyaországi támogatások törvényességének és célzott felhasználásának ellenőrzésére. Minden bizonnyal ennek lezárulása után kezdődhetnek komolyabb tárgyalások, s határozhatják meg a magyar kormány és a határon túli politikai szervezetek együttműködésének viszonyait, a programokat, a támogatások mértékét és folyósításának módját.

Dr. Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével a magyarországi választások után, az előrehozott szerbiai választások kihirdetése és a soron következő nemzeti tanácsi választások kampányának megkezdése előtt beszélgettünk az új realitásokról, tervekről.

Elnök Úr, az elmúlt időszakban többször is találkozott az új magyar kormány tagjaival, illetve a Tisza Párt képviselőivel. Hogyan érzi, sikerül-e megteremteni az Ön által is korábban említett kölcsönös bizalmat? Mikor várhatóak az új kormány tagjaival részletesebb tárgyalások?

A bizalomépítés szakaszában vagyunk, ami egy kormányváltást követően természetes folyamat, s nem lehet rövid, főleg akkor nem, ha egy új politikai szereplőről van szó Magyarország politikai életében. Ami fontos, hogy mi mindig kiegyensúlyozott kapcsolatra és jó viszonyra törekedtünk Magyarország mindenkori kormányával. Emlékeztetnék arra, hogy amikor 1994-ben a Vajdasági Magyar Szövetség létrejött, akkor Horn Gyula volt Magyarország miniszterelnöke, azt követően Orbán Viktor, majd Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, utána újra Orbán Viktor, most pedig Magyar Péter.

Minden magyarországi kormánnyal arra törekedtünk, hogy a határon túli magyar közösség, a mi esetünkben a vajdasági magyar közösség intézményei működtetése és jogérvényesítése érdekében normális kapcsolat alakuljon ki, egy párbeszéd, és lévén, hogy 1996-tól mindezen magyarországi kormányok működése alatt a Vajdasági Magyar Szövetség volt a közösség megkérdőjelezhetetlen módon legitim politikai ereje, hiszen minden választáson kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetség tudott országos parlamenti mandátumokhoz jutni, ezért a mi feladatunk volt a közösség ügyeinek az intézése. Ehhez természetesen szükség van Magyarország mindenkori kormányára is, úgyhogy ezért törekszünk jó viszonyra a jelenlegi kormánnyal is. Fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy semmiféle ellenőrzést vagy átvilágítást nem szeretnénk sem megkérdőjelezni, sem lelassítani vagy ellehetetleníteni, éppen ellenkezőleg, abban vagyunk érdekeltek, hogy ez minél előbb megtörténjen, minél előbb befejeződjön és lekerüljön a vajdasági magyar intézményekről a gyanú árnyéka. Teljesen természetes egy kormányváltás idején, hogy átvilágításra kerül sor, ez így volt 2010-ben is, amikor a Fidesz került hatalomra.

Ami a Tisza Párt politikusaival folytatott megbeszéléseket, tárgyalásokat illeti, mindegyikről a találkozó létrejöttét követően részletesen tájékoztattam a közvéleményt. Tehát Magyar Péterrel még a miniszterelnökké történő kinevezését megelőzően volt egy nyílt és őszinte másfél órás négyszemközti beszélgetésem. Forsthoffer Ágnes házelnökasszonyt itt Szabadkán, a VMSZ székházában volt alkalmunk fogadni, és egy nagyon jó hangulatú, előremutató beszélgetést folytattunk. Lakos Eszterrel, a Tisza Párt Európai Parlamenti Delegációjának vezetőjével pedig Brüsszelben beszélgettünk 40 percet. Természetesen a többi Magyar Országgyűlésben levő pártok képviselőivel, illetve politikai vezetőivel is normális kapcsolatot tartunk fenn, hiszen ez így természetes. Hogy mi lesz a jövőben, és hogy milyen újabb látogatásokra fog sor kerülni, az elsősorban annak a függvénye, hogy az új magyar kormánynak a tisztségviselői, szereplői, milyen prioritási listát határoznak meg, és azon a határon túli magyar közösségeknek az ügye, mikor fog sorra kerülni.

Korábban említette, hogy meghívta Magyar Pétert egy vajdasági látogatásra. Körvonalazódik-e esetleg egy dátum, hogy erre mikor kerülhet sor?

Ez a személyes találkozónk alkalmával történt Budapesten. Ő akkor rögtön elfogadta a meghívásomat, és Vajdaságba fog látogatni az ő elmondása szerint a nyár folyamán. Én ezt a meghívást írásban is megismételtem a gratuláló levélben miniszterelnöki megválasztását követően. Úgyhogy bízom benne, hogy a nyár folyamán ez a találkozó létre fog jönni. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy Magyarország új miniszterelnökeként személyesen győződjön meg a magyarországi támogatások rendeltetésszerű felhasználásáról, hogy meglátogassa az intézményeinket. Kértem, hogy ő maga határozza meg, hogy mely intézményeket szeretné meglátogatni. Szívesen látjuk és örömmel mutatjuk meg neki, hogy a magyar adófizetők pénzét az elmúlt évtizedekben, hiszen itt nem csak az elmúlt 16 évről beszélünk, az elmúlt évtizedekben mire használták a vajdasági magyar intézmények.

Van-e információja, hogy a Vajdaság tekintetében hogyan haladnak ezek a vizsgálatok? Felkészült-e a VMSZ és a vajdasági intézményrendszer erre az átvilágításra? Számítanak-e esetleges visszaélések feltárására vagy ez teljességgel kizárható?

Én azt hiszem, hogy ezek a vizsgálatok már folyamatban vannak. Én azonban nem ismerhetek ezzel kapcsolatban minden részletet. Amikor adatbekérésre került sor a magyarországi állami szervek részéről különböző vajdasági magyar intézmények esetében, akkor ez az adatszolgáltatás természetesen a megadott határidőn belül megtörtént, tehát folyamatban vannak ezek a vizsgálatok. Meg vagyok arról győződve, hogy a forrásoknak a felhasználása rendeltetésszerűen történt az összes megítélt támogatás esetében. Fontos azt is kiemelni, hogy ezek a vizsgálatok nem egyedül Vajdaságra vonatkoznak, hanem a teljes Kárpát-medencére. Hasonló módon történt a támogatások odaítélése, folyósítása Erdélyben is, a Felvidéken is és más területeken is. Ezért mondtam azt az előbb, hogy nekünk az az érdekünk, hogy ezek a vizsgálatok minél előbb befejeződjenek, hogy lekerüljön a gyanú árnyéka a vajdasági magyar intézményekről.

Ha a vizsgálat során a Prosperitati támogatások kapcsán mindent rendben találnak, Ön szerint van-e esély arra, hogy a második gazdaságfejlesztési programra is támogatások érkezzenek? Miért lenne fontos, hogy ez a program megvalósuljon?

Nagyon fontos lenne, hogy a gazdaságfejlesztési stratégiának a végrehajtása folytatódjon. Már ki is dolgoztuk a második gazdaságfejlesztési stratégiát száz szakember bevonásával annak érdekében, hogy egy konkrét jövőképet tudjunk Magyarország kormányának az asztalára letenni. Ebben hangsúlyos szerepet kap a Vajdaság hazavár program, hangsúlyos szerepet kap továbbá a kisvállalkozók, a kisebb földterülettel rendelkező mezőgazdasági termelők támogatása, de a nagyobb vállalkozások támogatása is annak érdekében, hogy a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése lehetséges legyen a jövőben is. Jónéhány évvel, mintegy tíz évvel ezelőtt bebizonyosodott, amikor Pásztor István az első gazdaságfejlesztési stratégiát kidolgoztatta a szakértőkkel, hogy csupán identitás-megőrzést elősegítő tevékenységgel, támogatásokkal nem lehet a határon túli magyar közösségeket megtartani, ezért van szükség gazdaságfejlesztési támogatásra, és a mi mintánkra máshol is gazdaságfejlesztési tervek kerültek kidolgozásra, más Kárpát-medencei régiókban.

Nagyon fontosnak tartanám, hogy minden régióban ez a program folytatódjon, s hogy a decemberben kiírt pályázatok elbírálása, s a nyerteseknek a támogatások folyósítása megtörténjen. Itt szeretném világosan elmondani és eloszlatni a rosszindulatú feltételezéseket és a vádakat, hogy amikor a Prosperitati Alapítvány decemberben megjelentette a két legújabb pályázati felhívását, akkor azt az alapján tette, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a kormánydöntés. Magyarország előző kormánya döntést hozott ennek a forrásnak a biztosításáról, ami természetszerűleg az idei évi költségvetésből került volna folyósításra. Azért nincs itt a pénz, mert decemberben jelent meg a pályázat, és a kifizetésekre mindenképpen 2026-ban került volna sor, és erről volt a magyar kormánynak döntése. Úgyhogy bízom benne, hogy ezek a pályázatok is hamarosan elbírálásra, a támogatások pedig folyósításra kerülhetnek.

Tehát bízik benne, hogy az új magyar kormány kifizeti ezeket a pénzeket? Ha véletlenül mégsem fizetnék ki, akkor esetleg megpróbálnának-e szerbiai pénzforrásokat találni erre a célra?

A gazdaságfejlesztési program megvalósítása nemcsak a mi esetünkben, hanem a romániai, szlovákiai, szlovéniai, horvátországi magyarok esetében is kizárólag magyarországi támogatásból valósult meg, úgyhogy nem tartom életszerűnek akár egyik, akár másik régió esetében, hogy hazai forrásokból történjen ez meg. Hazai forrásokból más jellegű, a közösség szempontjából fontos beruházásokat pénzeltetünk. Csak, hogy két példát említsek az elmúlt napokból. Az egyik a topolyai fürdő, a Vénusz fejlesztése, ami egy 10 millió eurós beruházás, s ami topolyai önkormányzati, tartományi és országos forrásokból valósult meg, vagy említhetjük a szabadkai Majsai úti körforgalom kiépítését is, ami szintén hatalmas beruházás, s ami 100%-ban köztársasági eszközökből valósul meg. Az elmúlt években, évtizedekben is ez így működött, és csak így működhet a jövőben is. Nagyon jelentős magyarországi támogatások tartották jó kondícióban a határon túli közösségeket, köztük a vajdasági magyarokat, és emellé a politikai szerepvállalásunknak és a politikai legitimitásunknak köszönhetően országos, tartományi és önkormányzati forrásokat szintén mozgósítani tudtunk más típusú beruházások megvalósítása érdekében.

Orbán Viktor kormánya idején a VMSZ kapocs volt Budapest és Belgrád között. Ön szerint van-e esély vagy remény arra, hogy ez a jövőben is így maradjon?

Ez nemcsak Orbán Viktor kormánya esetében volt így. Azért mondtam a beszélgetésünk elején, hogy Horn Gyulától Magyar Péterig ez így volt. És nem csak a mi esetünkben, hanem ugyanígy volt Erdélyben az RMDSZ vonatkozásában, vagy a Felvidéken jelen pillanatban Magyar Szövetség, korábban más néven működő magyar politikai szervezet esetében, vagy említhetjük a HMDK-t Horvátországban és így tovább.

Itt nagyon fontos elmondani, hogy az Orbán kormány megtízszerezte a nemzetpolitikára szánt eszközöket az Orbán kormányt megelőző szocialista kormányhoz képest. A nemzetpolitikának az alapvetései azonban változatlanok 1990 májusától, tehát az első szabadon választott magyar országgyűlés megalakulásától, Antall József miniszterelnöktől kezdve mindvégig. Közben csak a támogatásoknak mértéke változott. A támogatások megléte és a határon túli magyar szervezetek partnerként történő elfogadása a mindenkori magyarországi kormány részéről soha nem került megkérdőjelezésre 1990-től errefelé. Ezért gondolom azt, hogy ez nem lesz másképp a jövőben sem. Soha nem Budapest vagy Belgrád, illetve Budapest vagy Bukarest mondta meg azt, hogy egy-egy közösségnek ki a legitim politikai ereje, hanem mindig az otthoni magyar közösség mondta meg ezt. Ez így volt az elmúlt bő három évtizedben és így van ma is.

Küszöbön Szerbiában a rendkívüli parlamenti választás. Ön elmondta, hogy szeretnék folytatni az együttműködést a Szerb Haladó Párttal. Gyengültek-e a VMSZ alkupozíciói, miután már nem az Orbán-kormány van hatalmon Budapesten?

Nagyon köszönöm a kérdést. Ez egy nagyon fontos kérdés, és az előbb is már hangsúlyoztam, hogy az, hogy a vajdasági magyar közösségnek ki a legitim politikai ereje, az nem a belgrádi kormánytól függ, se nem a budapesti kormánytól függ, hanem a vajdasági magyar közösségtől. 1996 óta a vajdasági magyar közösség legitim politikai ereje a Vajdasági Magyar Szövetség. Ez mindaddig így lesz, amíg a vajdasági magyar közösség tagjai túlnyomórészt a VMSZ politikájának, a VMSZ programjának, a VMSZ jelöltjeinek szavaznak bizalmat. Nagyon bízom abban, hogy az emberek ezúttal is értékelni fogják a munkát, értékelni fogják az önállóságot, értékelni fogják a függetlenséget, és a vajdasági magyar közösség a munka alapján fogja megítélni a támogatásunkat. Hogyha ez így lesz, akkor a VMSZ parlamenti párt marad! 1996-tól eddig, függetlenül attól, hogy ki volt hatalmon Belgrádban vagy pedig Budapesten, Szerbiában vagy korábban Jugoszláviában országos szinten senki más nem tudott önállóan mandátumot szerezni a vajdasági magyar szervezetek közül. Biztos vagyok abban, hogy ez most is így lesz.

Milyen programmal készülnek az előrehozott parlamenti választásokra? Körvonalazódik-e már, hogy kik kerülnek fel a választási listájukra?

A választási lista összeállításával még nem foglalkoztunk. A programunk a folytonosságra fog épülni, és arra, hogy elszámolunk az eddigi tevékenységünkkel, nemcsak az elmúlt két és fél-három évvel, hanem az azt megelőző időszakkal is. El fogjuk mondani, hogy melyek azok a beruházások, melyek azok az eredmények, amelyek annak köszönhetően valósultak meg, hogy az emberek a VMSZ-nek szavaztak bizalmat, és nekünk parlamenti képviselőink, államtitkáraink voltak, illetve ma is vannak, akár az infrastruktúrafejlesztés, akár a kislétszámú osztályok megőrzése, akár a tankönyvek ügyében, akár bármilyen más témakörben.

Őszre nemzeti tanácsi választások is lesznek. Hogyan értékeli az MNT elmúlt négyéves tevékenységét?

Azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt mandátumban is a közösségi érdekeket képviselte, elfogadta a stratégiákat, hosszú távú cselekvési terveket tett le az asztalra az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén is, rengeteget tett az intézmények megtartása, fennmaradása, működése érdekében, az ösztöndíjak folyósítása érdekében, a felsőoktatás működése érdekében, akkor is, amikor szinte teljes mértékben lebénult és megállt a felsőoktatás az országban. Folyósította az ösztöndíjakat akkor is, amikor a felsőoktatásban, leszámítva a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kart, máshol nem folyt oktatás. Nagyon-nagyon nehéz körülmények között is helyt tudott állni a Magyar Nemzeti Tanács és képviselte a közösség érdekeit.

Ellenzéki oldalon vannak olyan vélemények, hogy bővíteni kellene a nemzeti tanácsok hatásköreit, vagy legalább kutatásokat végeztetni, hogy felmérjék a nemzetrészünk jelenlegi állapotát. A Vajdasági Magyar Plénum javasolja egy Magyar Kisebbségkutató Intézet létrehozását. Önnek e kérdésekről mi a véleménye?

Választási kampány időszakában vagyunk, választási programok állnak össze, majd az emberek a választások alkalmával nemcsak a jelöleteknek, hanem a programoknak is bizalmat szavaznak, vagy pedig éppen nem szavaznak bizalmat. Én azt látom és azt tapasztaltam, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak a tagjai és a tisztségviselői az elmúlt három és fél évben is folyamatosan az emberek között voltak, és egészen pontosan ismerik Gombostól Székelykevéig, Rábétól Maradékig, hogy mi a közösség tagjainak az érdeke, mik a prioritásaik. Azt gondolom, hogy ebben a modern világban sem helyettesíthető be a személyes jelenlét és az emberekkel folytatott párbeszéd. Azt pedig, hogy milyen intézmények alakulnak, mert a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt időszakban is alapított intézményeket, az a választásokat követően majd kiderül, hogy mely irányok fognak felülkerekedni.

Az elmúlt időszakban új vajdasági magyar politikai szervezetek jöttek létre, Önnek már tévévitája is volt ezek vezetőivel. Milyen kampányidőszakra számít? A vajdasági magyar közösségen belül elmérgesednek-e a viszonyok vagy konstruktív párbeszéd indulhat?

Én nagyon szívesen bármikor és bármely magyar szervezetnek a vezetőivel leülök beszélgetni. Azt gondolom, hogy a párbeszédnek nincs alternatívája. Nyilvánosan is a két tévévitában fölkínáltam, hogy üljünk le és nézzük meg, hogy milyen nemzeti minimumokban tudunk megállapodni. Én azt érzem jelen pillanatban, hogy ezek az új magyar szervezetek kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetség legyőzésében érdekeltek, és megpróbálnak bennünket legyűrni.

Amennyiben a közösség úgy dönt, hogy a VMSZ helyett valaki más végezze ezt a munkát, akkor természetesen más fogja ezt a munkát végezni, de én azt tapasztalom az emberek között mozogva, hogy a tömbben is és a szórványban is az emberek nagy része értékeli a VMSZ-nek a teljesítményét, munkáját, szolgálatát. Nagyon bízom abban, hogy a vajdasági magyar közösségen belül a viszonyok nem fognak elmérgesedni. Azt kellene mindenkinek megérteni ellenzéki oldalon is, hogy Magyarország az Magyarország, Vajdaság pedig Vajdaság. A vajdasági magyar emberek vajdasági magyar emberek, a magyarországi emberek magyarországi emberek, és nem kellene akár az egyik, akár a másik oldalról megpróbálni Magyarországról idehozni a vajdasági magyar emberek közé az acsarkodást.

Mi az együttműködésben, a fejlődésben, a párbeszédben vagyunk érdekeltek, nem pedig a viszálykodásban. Ezért van az, hogy annak ellenére, hogy vannak olyan szervezetek, amelyeknek a tevékenysége kizárólag abban merül ki, hogy közösségi hálókon posztokban vagy pedig közleményekben napi szinten valótlanságokat állítva mocskolják a VMSZ-t, mi ezekre nem válaszolunk.