Válasz
Petőfi-brigád: A vajdasági magyarság történetének egy fontos fejezete
Lavro Ferenc filmje március 10-én látható a Duna World csatornán

Néhány hónapig létezett csupán a második világháborúban a Petőfi-brigád, amely körülbelül 1500, főként vajdasági magyar parasztot és munkást fogott össze. Fegyverek és felszerelés nélkül küldték őket a frontra. A brigád - a vajdasági Petőfi-brigád története című dokumentumfilm a brigadistáknak állít emléket. A film díszbemutatója március 6-án lesz a budapesti Premier KultCaféban, március 10-én pedig a Duna World tűzi műsorra. A rendezővel, Lavro Ferenccel beszélgettünk.

- Miért a Petőfi-brigádot választották a film témájául? Honnan jött az ötlet?

- A Petőfi-brigádról már nagyon régóta szerettem volna filmet készíteni. Apai nagyapám a Petőfi-brigád tagja volt. Gyerekként nagyon szerettem hallgatni a történeteit. Sajnos korán elveszítettem, így nem tudtam minden történetét lejegyezni. Éppen az indított a film elkészítésére, hogy emléket állítsak neki és a többi brigadistának is. A Petőfi-brigád megalakulásáról, felszereltségéről, hadi útjáról és sorsáról a titói Jugoszláviában teljesen mást és máshogy tanítottak. Azt a kort átszőtte egyfajta patetikusság, ahol csak a szép dolgokról lehetett beszélni. Arról, hogy ezeket az egyszerű vajdasági magyar embereket fegyverek és kiképzés nélkül lökték a harcedzett, állig felfegyverzett német katonaság elé, nem volt szabad beszélni. A filmünkkel szeretném megmutatni azt, amire az elmúlt évek kutatásai fényt derítettek, teljesen ideológiamentesen. Nagyon hálás vagyok az MTVA Mecenatúrának, hogy anyagi támogatásukkal elkészíthettem ezt a filmet.

- A Petőfi-brigád hivatalosan 1944. december 31-én alakult, habár voltak már előzményei, s pontosan három hónappal később, 1945. március 31-én oszlatták fel. A film ezt az időszakot öleli fel, vagy szélesebb kitekintést is ad?

- A történelemben semmit nem lehet csak egymagában vizsgálni, bemutatni. A brigád létrejöttének nagyon súlyos előzményei voltak. Ezek megmutatása nélkül nem lehetne teljes képet festeni, így mi is szélesebb kitekintést adunk. Bemutatjuk azt, hogy a magyarok és a szerbek a történelem folyamán mennyit harcoltak egymás mellett, ugyanazon az oldalon, majd azt is, hogy mikor és hogyan váltak ellenségekké. Az Újvidéki Razziáról és a partizánok kegyetlenkedéseiről is beszélünk. Ezek nélkül ugyanis nem lenne érthető az, hogy miért toborozták a brigádot, s hogy miért kellett sok vajdasági magyar férfinek feláldoznia az életét, hogy aztán a vajdasági magyarok egyenrangú felek lehessenek Titó Jugoszláviájában.

- Számos település felmerül a Petőfi-brigáddal kapcsolatban: többek között Zombor, Topolya és környéke, a magyarországi Kiscsány (ma Csányoszró), Szlavónia, Bolmány (Bolman). Mely helyszíneken forgattak?

- Forgatási helyszíneink Topolya, Kishegyes és Szabadka voltak. A többi helyszín, például Bolmány is megelevednek a filmünkben, archív felvételeken. A Vajdasági Rádió és Televíziótól rendkívül izgalmas felvételeket kaptunk a bolmáni csata évfordulójára szervezett megemlékezésekről. A korabeli összefoglalók olyan elemi erővel hatnak, hogy ezt egy mostani, friss felvétellel sehogyan sem tudnánk elérni. Ezután is szeretnék köszönetet mondani Miodrag Koprivica vezérigazgatónak, Irina Németh Tucakovnak és Siniša Bokannak, hogy a rendelkezésünkre bocsátották ezt a páratlan anyagot. A Jugoszláv Filmtártól is kiváló, 2. világháborúban készült mozgóképanyagot kaptunk, nekik is nagyon hálásak vagyunk.

- A Petőfi-brigád feloszlatása óta eltelt több mint hetven év. Találtak-e esetleg még olyan túlélőt, aki a brigád kötelékében harcolt a második világháborúban?

- Filmünk egyik megszólalója egy topolyai idős bácsi, Harkai István, ő volt talán a brigád legfiatalabb harcosa. A brigádba 17 éves kortól toboroztak, ő októberben betöltötte ezt a kort és novemberben el is ment a brigáddal. Interjúalanyunk szavai nagyon fontos kordokumentumok, igazán szerencsések vagyunk, hogy megtaláltuk őt. Rajta kívül még több brigádharcos is mesél a filmben: az ő szavaik 50 évvel ezelőtti interjúkban vannak jelen. Nagy megtiszteltetés, hogy én készíthettem el ezt a filmet. A vajdasági magyarok történetének egy fontos fejezetéről szól ez, hiszen a Petőfi-brigád hatásai, még ha nem is kimondottan, de azt hiszem, máig érződnek.

Penovác Sára
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Már négy hónap lepergett abból a tizenkettőből, amennyit az aláírásgyűjtők kaptak arra, hogy összeszedjenek egymillió támogatót hét uniós tagállamból – mégis alig húszezren szignózták azt az európai polgári kezdeményezést, amely a kisebbségben élő közösségeknek, jelesül a határon túli magyaroknak is több...
2019. SZEPTEMBER 17.
[ 22:19 ]
A bukaresti propaganda ellenére Romániában nem rendezett a magyarkérdés, és nem is lehet az, amíg nem adják meg az autonómiát, ami nélkül nincs biztosítéka a magyar megmaradásnak – állapította meg a Krónikának adott interjúban Demkó Attila budapesti biztonságpolitikai szakértő. A tavaly a székely szabadság napjára...
2019. SZEPTEMBER 17.
[ 15:42 ]
A 67. Magyarkanizsai Írótáborban is bemutatták Várady Tibor jogtudós, író dokumentumregényét, amely az écskai birtokhoz köthető perekből kerekít egy történetet. A könyvbemutatóval köszöntötték a 80 éves professzort, aki az írótábor vándorkulacsát is megkapta az idén. A bánsági Écska a trianoni békeszerződésig...
2019. SZEPTEMBER 12.
[ 10:11 ]
Beolvasás folyamatban