Egy éve alakult, az utóbbi hónapokban kapcsolt fokozottabb üzemmódra a Vajdasági Magyar Plénum. Alulról szerveződő mozgalomként indultak 2025 május elején a szerbiai egyetemista tüntetések által kiváltott társadalmi változások hatására. A nemzeti tanácsi választásokra másokkal együtt koalíció létrehozását tervezték, de azután valami félresiklott. Közvetlenül az interjúkérés előtt pattant ki az ellentét a tömörülésen belül, így ez a kérdés mindenképpen a beszélgetés élére kívánkozott.

Surányi Zoltánt, a Vajdasági Magyar Plénum elnökét kérdeztük az ellentét okairól, a megoldási lehetőségről, de elsősorban a célokról, hogy miért is hozták létre a szervezetet.

- Létrejött a Vajdasági Magyar Újrakezdés koalíció. A napokban azonban éles vita alakult ki a koalíción belül. Közlemények láttak napvilágot, sajtótájékoztatót tartottak... Létezik-e ezek után még ez az összefogás vagy egyedül vesznek részt az MNT-választáson, vagy újabb szövetségek létrehozásával próbálkoznak?

- Elvben minden változat lehetséges, újrakezdhetjük az Újrakezdést, de ehhez a puccsistáknak vissza kellene vonulniuk, és bocsánatot kérniük, nem tőlem, nem tőlünk, hanem a tagságtól, akiket így megvezettek. Ennek a legkisebb a valószínűsége. Lehetséges újabb szövetség létrehozása, de önálló indulás is a választásokon.

- Rózsa Zsombor Magyar Szónak adott interjúja szerint ők további négy pontot szerettek volna a programba. Mi ez a négy pont és Önök miért nem tudták ezeket támogatni?

- Mindent tudtunk volna támogatni, de ők nem teljesítették a tervet, pontosabban azt, hogy május 15-éig kitegyék a Facebook-oldalra a program első változatát. A tagság számára elérhető 16 pontos program preambulumában Rózsa Zsombor meg is írta, hogy Bozóki Antal programja (a miénk) alapján készítette a saját változatát, tehát lényegi különbségek nincsenek. (Előtte elűzték Bozóki Antalt, mint régimódi ügyvédet, aki nem ért ehhez.) Rózsa Zsombor csak felvizezte, felhígította az eredeti programot. Helyenként hangzatos közhelyekkel meg is cirkalmazta. Két pont van benne, amely a mi eredeti programunkban nem szerepel, vagy másként szerepel. Az első a „Kapcsolatot a vajdasági magyar diaszpórával”. Kicsit utópista az elképzelés, hogy a külföldre került vajdasági magyarokra a közösség aktív részeként tekintünk. Nem hiszem, hogy a második, harmadik generációs kanadai, németországi, svédországi magyarok számára, akik gyakran már nem is tudnak magyarul, mentorprogramokat kell szervezni. Nem erre kellene költeni a Nemzeti Tanács kevés pénzét! Az pedig, hogy egy stabil demokráciából, egy jól működő gazdaságból hazatérjenek az egykori vajdasági magyarok, és itt befektessenek a balkáni lőporos hordó tetején, az igazi naivitásról és hozzá nem értésről árulkodik. De ha az utópiákban élő többség ragaszkodik hozzá, ám, maradjon. Mi nem tévhitekben, utópiákban élünk, hanem a Balkánon, Szerbiában, Vajdaság Autonóm Tartományban, Zentán, Újvidéken, Nagybecskereken, Törzsudvarnokon, Felsőhegyen és Maradékon. A második pont, amely a közzétett 12 pontos változatban nálunk a 8. pont, mint „Pártoktól független gazdaságfejlesztés és esélyegyenlőség” szerepelt, Zsombornál ez „Átlátható gazdaságfejlesztést és valódi lehetőségeket” megfogalmazásként áll. Kicsit cirkalmasabb, hosszabb és utópisztikusabb. Eredetileg a gazdasági kérdések nem tartoznak az MNT hatáskörébe, de mi azt valljuk, hogy a négy hatásköri témán kívül, mint a kultúra, a nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás, az MNT-nek minden más kérdéssel is kell foglalkoznia, amelyek a vajdasági magyarság mindennapi életét érintik, így a gazdasággal és a környezetvédelemmel is. Ha a magyarországi pénzek a jövőben nagyon korlátozottan fognak érkezni, nem tudom, miből lehet majd inkubátorokat, startupokat pénzelni.

- A közösségi hálón számtalanszor leírták, hogy támogatják az egyetemisták törekvéseit. A parlamenti választásokon az egyetemisták listáját támogatják? Ha igen, mi a véleményük a közzétett Koszovó-memorandumról?

- Úgy látjuk, hogy a korrupt, kompromittált haladópárti koalíció leváltására csak az egyetemista mozgalomnak van esélye. Ugyanúgy mint 2000-ben Koštunicának Milošević ellen. Tudtuk róla, hogy jobboldali, nacionalista, mégis rá szavaztunk. Megfogadtuk Nenad Čanak tanácsát: „Fogják be az orrukat, és szavazzanak Koštunicára”. Most is ez a helyzet. Én személyesen, egy beszélgetésben is rákérdeztem a témára, amikor a vajdasági kisebbségekkel megbízott egyetemista plénumtaggal tanácskoztunk, beszélgettünk. Ő azt mondta: „mi tartjuk magunkat Szerbia alkotmányához”. Számukra teljesen világos, hogy ha Koszovót elismernék, azzal rögtön rengeteg szavazatot veszítenének. A másik dolog pedig a Đinđić-gyilkosság. Zoran Đinđićet sokkal kevesebbért ölték meg, mint sem azért, hogy aláírta Koszovó függetlenségének elismerését. Mindenki számára világos, hogy azt, aki beengedi Koszovót az ENSZ-be, a NATO-ba, az EU-ba, le fogják lőni a szélsőségesek az utcán, a képviselőházban, a kabinetjében, a saját házában, itthon vagy külföldön. A szerb történelemben számtalan példát találhatunk a politikai gyilkosságokra. Különben is egy egyetemista parlamentnek csak rövid és átmeneti szerepe lesz, hogy igazságos választási feltételeket teremtsen, és kiírja az új választásokat. Az a kormány nem fog egy-másfél évnél tovább tartani.

- Megnyilvánulásaik alapján az is kitűnik, hogy szimpatizálnak a Tisza Párttal. Felvették-e a kapcsolatot a magyar kormánypárttal? Tarr Zoltánnak volt egy mondata, miszerint a Tisza semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak. Hogyan kommentálják ezt a kijelentést?

- Mi már akkor felvettük a Tisza Párttal a kapcsolatot, amikor Rózsa Zsombor még VMSZ tag volt, Sövény Ferenc pedig kivárt, hogy ki fog győzni. Ott voltunk már tavaly december 15-én az első vajdasági Tisza Sziget megalakulásánál, 2026. március ötödikén pedig találkoztunk és beszélgettünk Orbán Anitával – akkor még csak külügyminiszter-jelölttel -, ma külügyminiszterrel és a kormány alelnökével. (A legújabb felmérés szerint a legnépszerűbb kormánytaggal.) Meggyőződtünk róla, hogy nagyon jól ismeri az itteni körülményeket, és, hogy nem mi vagyunk a prioritásuk, hanem a brüsszeli eurómilliárdok hazahozatala, és a gázellátás diverzifikálása. Egyetértünk Tarr Zoltán kijelentésével, hogy nem támogatják új határon túli pártok alapítását, meg olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösségek megosztására lennének alkalmasak. Az ilyen sportokat űzze mindenki a saját pénzén, azonkívül nincs rá semmi garancia, hogy ezek a szervezetek nem a VMSZ által szervezett, irányított kamu ellenzéki gyülekezetek, amelyek a választások után lepaktálnak velük, vagy eleve a széthúzás és az ellenzék megosztása céljából hozták létre őket. Akkor pedig kidobott pénz az ilyen ellenzék támogatása. Sajnos, a VMSZ óriási előnnyel indul az oppozícióval szemben, mert a Fidesz korábban már rengeteg pénzt ölt bele. Igazságtalan, hogy most mi ebből kimaradunk, de az élet - úgy magában is - nagyon igazságtalan! Érthető, hogy a Tisza nem akar Fidesz2 vagy Fidesz Light lenni. Néhányan azok közül, akik most legjobban hangolnak ellenünk, már a zentai találkozó előtt azzal kezdték, de azóta is ismétlik, hogy milyen a kapcsolatunk a Tiszávaé, és, hogy kérjünk tőlük pénzt. Hiába idéztük Tarr Zoltánt, hogy nem lesz pénz új határon túli pártok alapítására. Feltételezzük, hogy az ellenünk folyó kampány mögött is a pénz áll. Úgy gondolják, hogy ők tudnak szerezni, és nem akarnak velünk osztozkodni.

- 12 pontot fogalmaztak meg a vajdasági magyar újrakezdésért. Ezek közül melyek a kiemelten fontosak?

- Azt mondanám, hogy mind egyformán fontos, de ha valamit igazán ki kellene emelni, akkor az az első pont az oktatásról, a harmadik a tájékoztatásról, a hatodik a jogállamiságról, a magyar többségű községekben a bíróságok visszaállítása, a történelmi igazságtétel, és az európai értékek és a garantált kisebbségi jogok.

1. Oktatás: korszerű oktatás, esélyteremtés a fiatalok számára

3. Tájékoztatás: független, objektív vajdasági magyar média és átlátható technológiai stratégia

6. Jogállamiság, átvilágítás és a pártfoglalkoztatás vége

7. Tényleges decentralizáció és az etnikai arányok védelme

9. Élhető Tiszavidék és fejlett infrastruktúra

10. Igazságszolgáltatás és a községi bíróságok visszaállítása

11. Történelmi igazságtétel és az egyházi vagyon visszaszolgáltatása

12. Európai értékek és garantált kisebbségi jogok

- Az MNT választási kampánya kapcsán közzétett kiindulópontokban tényleges önkormányzatiságot követelnek. Milyen változtatásokat szeretnének, miként bővítenék a nemzeti tanácsok hatásköreit?

- Elsősorban meg kellene változtatni a nemzeti tanácsi választási rendszert. Szerintünk igazságosabb lenne egy kombinált választási rendszer, ahol a képviselők felét egyéni körzetekben választanák, így területileg sokkal jobban lefednénk a szórványt is, és olyan tekintélyes közéleti szereplők is indulhatnának a választásokon, akik nem akarnak pártlistán indulni. A pártok pedig versenghetnének a megmaradt képviselői helyek 50 százalékáért. A nemzeti tanácsoknak szerintünk beleszólási joguk kellene, hogy legyen területrendezési, környezetvédelmi, infrastrukturális, gazdasági kérdésekbe is, azokon a területeken, ahol nagy számú magyar kisebbség él. Évtizedek óta élnek a topolyai magyarok bűzben a Žibel miatt, és a Magyar Nemzeti Tanácsnak nincs ebbe beleszólási joga, de ha lenne is, eddig opportunistán hallgatott. Privatizálták a Subotica-trans közvállalatot, erre a kanizsai és horgosi polgárok hónapokra el lettek vágva a világtól. Akinek nincs autója, az üljön otthon a fenekén. Ilyen téma lehetne még a környezetvédelem, a víz-, erdő- és vadgazdálkodás is.

- Május 21-én egy felhívást tettek közzé: “Felhívás közvitára a Vajdasági Magyar Plénum programtervezetéről” címmel. Milyen számban és milyen vélemények érkeztek?

- Több hozzászólásra számítottunk, de szerencsére nem érkeztek negatív vélemények.

- Önök szerint hogyan lehetne megállítani a vajdasági magyarság drasztikus fogyását vagy hogyan lehetne megfordítani a tömeges elvándorlást?

- A vajdasági magyarság fogyását úgy lehetne megállítani, ha élhető környezetet, a környező országokéhoz hasonló életszínvonalat tudnánk biztosítani a fiataloknak. Akkor nem mennének el, mert itthon is jól élnének, és nem kellene idegen nyelveken beszélniük egész nap egy idegen országban, idegen, új kultúrákhoz alkalmazkodniuk, otthon lennének a sajátjukban, közel a szüleikhez, a barátaikhoz, és ez nagyon fontos. Valószínűleg ez sem lenne elég, mert - ugyan pontos adataim nincsenek róla -, de biztos, hogy nagyon alacsony a gyermekvállalási kedv. Addig, amíg 2,5 alatt lesz a családokban a gyerekszám, természetes szaporulatra nem számíthatunk. Enélkül pedig a jövő, a haladás, a fejlődés csak illúzió. Hangzatos beszédekkel nem lehet megállítani a népességfogyást. Már doktor Burány Béla is megmondta: „Nyelvvel nem lehet gyereket csinálni!”