A Magyar Polgári Szövetség az elmúlt években elsősorban zentai helyi ügyek kapcsán nyilvánult meg. A párt elnöke, Rácz Szabó László egy ciklusban a Magyar Nemzeti Tanácsnak is a tagja volt, majd egyre inkább visszaszorult az MPSZ tevékenysége Zenta község területére. Ugyanakkor, amíg a vajdasági magyarság több politikai csoportosulása is megszűnt vagy inaktívvá vált, az MPSZ a küzdőtéren maradt. Rácz Szabó László egykor a Vajdasági Magyar Szövetség alapító tagja volt, ma viszont már elsősorban a VMSZ aktuális vezetésének politikáját ostorozza.

Miként képzeli el a Magyar Polgári Szövetség közeli és távoli jövőjét? Rácz Szabó Lászlót, a párt elnökét kérdeztük.

A Magyar Polgári Szövetség nem tekinti magát klasszikus értelemben vett politikai pártnak, mi esélyt adunk azoknak is, szeretjük is azokat, akik nem tagjai semmilyen pártnak, mégis a listánkon szerepelnének, hogy lehetőséget kapjanak beleszólni a történésekbe. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi pártrendszer alapvetően a pártok és vezetőik érdekeit szolgálja, nem pedig a közösségét. Számunkra a pártforma csupán törvényi kényszer.

Úgy véljük, az elmúlt évek gyakorlata egyértelműen bizonyítja, hogy a politikai pártok – különösen a VMSZ – saját fennmaradásuk, pozícióik és önös anyagi érdekeik érdekében háttérbe szorítják a nemzeti érdekeket. Meggyőződésünk szerint a nemzeti érdekek feladásával szerezték meg az államtitkári és parlamenti tisztségeket, valamint jutottak hozzá mintegy 500 millió eurónyi vagyon kizárólagos kezeléséhez. Ennek következménye a vajdasági magyarság folyamatos fogyása. Bizonyíték erre az a tény, hogy az elmúlt 11 év során, 550 millió euró segítség mellett, mintegy 70 000 magyar tűnt el a Délvidékről, miközben a délszláv polgárháború is „mindössze” 50 000-el csökkentette a létszámunkat. Míg a második világháborút követően a Jugoszláviához csatolt magyar területeken közel 700 ezer magyar élt, ma hivatalosan is alig 180 ezren vagyunk. Meglátásunk szerint ez a VMSZ és a Fidesz egészségtelen összefonódásának, a külhoni magyarsággal szemben folytatott rossz politikájának a következménye.

Véleményünk szerint politikai és közigazgatási – vagy inkább kiszolgálói – tisztségek megszerzéséért feladták a magyar területi autonómia követelését, nem érdekelte őket a hivatalos nyelv- és íráshasználati jogok, illetve koalíciós megfontolásokból olyan döntéseket támogattak, amelyek a magyar közösség vagy a szociálisan rászorulók számára hátrányosak voltak. Törvényellenesen a mai napig számos helyen, a tömbmagyarságban sem, magyar önkormányzatok nem adnak ki magyar nyelvű hivatalos dokumentumokat és végzéseket. Közvállalatokat is kifosztottak, amelyre szerintünk bizonyíték a zentai ELGAS vállalat átjátszása a Szerb Haladó Párt kezére.

Ez a hatalmi gőg kizárólag a szavazatok megszerzésére összpontosít, mégpedig az emberek kiszolgáltatottságának fenntartásával. Ezt pénzzel, egyéni előnyök ígéretével, zsarolással és fenyegetéssel érik el. Számtalanszor hallottuk: „nem merek aláírni, mert akkor nem kapok segélyt”, vagy „elbukom a pályázaton”. A Magyar Polgári Szövetség ebben nem hajlandó részt venni. Meggyőződésünk szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz feketelistára tett bennünket, amit csak komoly áldozatok árán tudtunk túlélni.

Úgy látjuk, hogy az emberek nagy többsége tudja: a demokrácia sokszor csak üres szólam, és érzi, hogy változásra lenne szükség. Mégis, egzisztenciális okokból, a politikai nyomás miatt sokan kénytelenek voltak belépni a Vajdasági Magyar Szövetségbe. Szerintünk ez az egypártrendszer borzalmas következménye.

- Önöknek mik a tervek az elkövetkező időszakra? Zentára fókuszálnak továbbra is vagy igyekeznek visszatérni például az MNT-be is?

- Az MPSZ a helyi közösségek megerősítését tekinti stratégiája alapjának. Az eddigi, nemzetpolitikának nevezett gyakorlat annyira meggyengítette a vajdasági magyarságot, hogy ma már az utolsó hídfőállásokat vagyunk kénytelenek foggal-körömmel védeni, első lépésben ott, ahol még többségben vagyunk, hogy innen segítsük a szigetben, szórványban élő magyarságot is. Ezért mondjuk: Zenta legyen a zentaiaké, Ada az adaiaké, Magyarkanizsa a magyarkanizsaiaké. Ne Szabadka, Belgrád vagy Nagykikinda irányítsa községeinket, mert azok érdekei sok esetben nem esnek egybe a mieinkkel.

Csak akkor veszünk részt az MNT-választáson, ha a VMSZ-szel szembeni ellenzéki szereplők valódi összefogást valósítanak meg. Ennek oka, hogy már az ajánlásgyűjtési folyamatot is manipulálhatónak tartjuk. A VMSZ jelentős szervezeti és anyagi fölénnyel rendelkezik, amelyet meglátásunk szerint a Fidesz épített ki, miközben a választásokat egy, a VMSZ-t támogató szerbiai hatalom bonyolítja le.

Legnagyobb csalódásunk ugyanakkor az, hogy meglátásunk szerint a Tisza Párt is a Fidesz stratégiáját folytatná azzal, hogy kizárólag a VMSZ-ből kivált Újrakezdést szólította meg, miközben minden más délvidéki magyar politikai szereplőt figyelmen kívül hagyott. Úgy véljük, ez a hozzáállás az utolsó szög lehet a délvidéki magyarság koporsójában.

- A Vajdasági Magyar Plénum javasolt egy választási együttműködést magyar szervezetek számára, de ez nem járt sikerrel. Az MPSZ-nek mi volt a véleménye erről a kezdeményezésről? Részt vett volna-e az együttműködésben?

- A Vajdasági Magyar Plénum állítólagos együttműködési javaslata hivatalosan nem jutott el hozzánk. Egy ilyen javaslatot nem elegendő a sajtón keresztül közzétenni.

- Köztársasági parlamenti választások is lesznek az idén. Rajta lesznek-e jelöltjeik valamelyik koalíciós választási listán? Melyik pártokkal tudnának együttműködni?

- Amennyiben októberben, vagy bármely más időpontban parlamenti választásokat tartanak Szerbiában, elveinkhez hűen a 381-es nemzeti kisebbségi koalíció listáján kívánunk indulni. Ebben a koalícióban bosnyák, montenegrói, vlah (oláh), jugoszláv, magyar civil és más kisebbségi szervezetek működnek együtt.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a 381-es koalíció nem szerbellenes. Legfontosabb célunk a nemzeti kisebbségek számára kedvező, már meglévő szerbiai törvények következetes érvényesítése. Programunk része továbbá a választási rendszer területi átalakítása, a választókerületek kialakítása, valamint a nemzeti kisebbségek biztos parlamenti képviseletének megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a vajdasági magyarság hosszú távú megmaradásának ez az egyik alapfeltétele.

- Hogyan kommentálja mindazt, ami Magyarországon történt a választások után? A közösségi oldalakon közzétett bejegyzések alapján az szűrhető le, hogy a Magyar Polgári Szövetség a Mi Hazánk Mozgalmat tekinti politikai szövetségesének. A Tisza Párttal és Magyarország Kormányával lesznek-e esetleg kapcsolataik?

- A magyarországi politikát illetően úgy látjuk, hogy programja és erkölcsi kiállása alapján jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom áll legközelebb ahhoz a nemzetpolitikai stratégiához, amely szerintünk hozzájárulhat a vajdasági magyarság megmaradásához. Ugyanakkor tiszteletben tartjuk a magyarországi választók döntését, hiszen a választások eredményét a népakarat határozza meg.

Sajnálattal tapasztaljuk, hogy meglátásunk szerint az új magyar kormány is a VMSZ által közvetített információkra támaszkodik. Megértjük ugyanakkor, hogy az új kormány még nem rendelkezhet kellő ismerettel a délvidéki magyar közélet minden szereplőjéről. Ezért úgy gondoljuk, időt kell adni arra, hogy mélyebben megismerje a külhoni magyarság helyzetét, felismerje az esetleges manipulációkat, és kivétel nélkül valamennyi délvidéki magyar politikai szereplővel egy asztalhoz üljön, senkit sem mellőzve vagy kiemelve. Csak így állhat rendelkezésére elegendő és kiegyensúlyozott információ ahhoz, hogy felelős döntéseket hozhasson.