A Hét Naptól átvett cikkben (www.vajma.info/cikk/tukor/5635/Csurog-8211-tortenelmi-megbekeles.html) néhány javítást kellene végezni. Az írás elején „sintértemető" van említve. Ilyen nincs. Ez a sintérgödör és a dögtemető értelmetlen egybemosása. A helyet valójában sintérgödörnek kell mondani, amit a helybeli magyarok „gödrög" szóval emlegettek.

Az olvasható – Teleki Júlia egyik beszédéből idézve –, hogy véres lett a községháza udvara. Szinte az egész épület véres volt, a termek falai belülről is és az épület külső falai is. A termekből és az udvarról vödörbe lapátolták a vért, és hordták az épület udvarán álló trágyadombra. A trágyadombon is történtek csoportos likvidálások. A kocsik aljáról nem csupán „apáink" vére folyt. Csak össze kell számolni a Júlia által összeállított névsorban található „anyáink"-at. A magyarok kihajtása a faluból nem a világégés „vége felé" történt, hanem 1945 január 23-án. A Csurogról gyalog terelt emberek menete nem haladt át Zsablyán, hanem Temerinen. Zsablyán át azon kevesek kerültek a járeki haláltáborba, akiket marhavagonokban szállítottak: a nem járóképes idősek és a kisgyerekek. Nem jó Cseres Tibor adatát használni, mely szerint a csurogi dögtemetőben 3000 likvidált személyt ástak el. Ennyi magyar lakosa összesen sem volt a falunak soha, 1910-ben volt 2730. A név szerint ismert likvidáltak száma mintegy ezerre tehető. Igaz, hogy Csurogon likvidáltak nem helybelieket is, például a makói leventéket, de másokat is.

Csurog nevét egyébként két okból nem kellene ú-val írni, hanem u-val, annak ellenére, hogy hosszú ú-val ejtik. Temerint is hosszú í-vel mondjuk, de sosem írjuk, mert az egykori Temeri-Tömöri őrződik benne. Csurog nevében a régi Csörögszentpéter őrződött meg. Ez az első ok. A másik pedig: ha már a falut magyartalanították, legalább a régi magyar voltára utaló írásmódját őrizzük meg magyar nevében. A Hét Nap már nem tudja közölni megjegyzéseimet a tervezett esemény előtt, de a Vajdaság Ma megteheti. Elküldöm mégis a Hét Napnak is.

Matuska Márton