A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság magyar társelnöke szerint jobban meg kell hallani a külföldi, nem magyar származású kollégák hangját a magyarországi ügyekről: a történeti és a szociológiai kérdésekről. Hétfőn kezdődik a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Pécsen. A hatnapos konferencia fő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. században.

A társelnök Monok István az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában úgy fogalmazott, hogy egy bezárkózó tudomány nagyon egysíkúvá tud válni, ezért jobban kell figyelni a külföldiek Magyarországról alkotott véleményére.

A rendezvényről Monok István elmondta, hogy nagyjából ötszáz előadást tartanak, és a világ nagyon távoli pontjairól is érkeznek vendégek, így például Vietnamból, Dél-Koreából és az Egyesült Államokból.

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság által szervezett hatnapos konferencia fő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. században.

24 ország 493 előadója Pécsen

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) alapításának 650. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatba illeszkedő kongresszusról Mekis D. János irodalomtudós, a szervezőbizottság főtitkára az MTI-nek elmondta: 24 ország 128 intézményéből 493 előadó érkezik a konferenciára, a hat nap alatt több mint 500 tudományos előadást hallgathatnak meg a résztvevők.

Valamennyi szomszédos országból, illetve - többek között - az Egyesült Arab Emírségekből, Dél-Koreából, Kínából, Japánból és az Egyesült Államokból is érkeznek tudósok - ismertette Mekis D. János, aki unikumnak nevezte, hogy a tanácskozás tudományos közvetítő nyelve - a filmes szekciót kivéve - a magyar lesz. A rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök, a kongresszus elnöke Andrásfalvy Bertalan néprajztudós - tette hozzá.

A tanácskozás egyik célkitűzésének nevezte a párbeszéd elősegítését a különböző tudományágak és -területek között. A szervezőbizottság főtitkára kifejtette: a magyar nyelv, irodalom, néprajz, történelem, művészetek aktuális kérdései mellett - a találkozó történetében először - tanácskoznak a tudósok a közgazdaságtan, jog- és orvostudomány hungarológiai aspektusairól is. A tanácskozáson negyven szimpóziumot tartanak: köztük lesz például a német-magyar tudományos és kulturális kapcsolatok két világháború közötti történetét vizsgáló szimpózium. Foglalkoznak még egyebek mellett a nyelvi sokszínűséggel, magyar színháztörténeti kérdésekkel, a migráció jogi aspektusaival és a Kárpát-medence vallási kultúrájával is - fűzte hozzá. Mekis D. János megjegyezte, hogy a házigazda PTE szinte összes kara részt vesz a tanácskozáson. A nemzetközi kongresszust ötévente rendezik meg, 2011-ben Kolozsvár, előtte a finnországi Jyväskylä, Róma és Nápoly, Szeged és Bécs adott otthont a tanácskozásnak. Első alkalommal, 1981-ben Budapesten rendezték meg a fórumot - mondta korábban Monok István, a kongresszust szervező Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke. A társaság létrejöttét 1977-ben kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia, így alakult meg a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Olyan nemzetközi szervezetet sikerült létrehozni magyarországi központtal, amely azt tűzte ki célul, hogy kapcsolatot teremtsen a nem Magyarországon élő, ám a magyarsággal foglalkozó tudósok között. Ezzel elősegítette az egyes országok kutatói közötti rendszeres információcserét, az eredményekről való tájékoztatást, a magyar nyelv, irodalom, néprajz és kultúra nemzeti egyoldalúságtól mentes tudományos vizsgálatát. További részleteket a http://www.hungkong2016.hu honlapon találhatnak az érdeklődők. (MTI)