Jelentősen romlott a 15 éves diákok teljesítménye a legfrissebb PISA-felmérésben: az OECD-országokban az olvasási és matematikai eredmények minden korábbinál alacsonyabb szintre estek. A PISA 2025 felmérésben 91 ország és gazdaság 760 ezer tanulója vett részt, ami az eddigi legnagyobb ilyen vizsgálat volt.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint minden ötödik 15 éves diák egyik vizsgált területen sem éri el az elvárt alapszintet: sem természettudományokból, sem matematikából, sem szövegértésből. 2022-ben ez az arány még 16 százalék volt. A szervezet arra figyelmeztet, hogy ezek a tanulók nem rendelkeznek azokkal az alapvető készségekkel, amelyekre a továbbtanuláshoz, a munkavállaláshoz és a mindennapi élethez szükségük lenne.

A hosszabb távú visszaesés különösen az olvasásban látványos. Az OECD-országok átlagában 2015 és 2025 között 28 ponttal csökkent az olvasási teljesítmény, ami nagyjából másfél évnyi tanulási lemaradásnak felel meg. Matematikából 22 pontos volt a visszaesés, ami valamivel több mint egy tanévnyi különbséget jelent. A természettudományos eredmények ezzel szemben 2022 és 2025 között összességében stabilak maradtak, bár hosszabb távon itt is gyengülés látható.

A legfrissebb PISA-felmérés egyik legaggasztóbb megállapítása, hogy az olvasási készségek éppen azokon a területeken gyengültek, amelyek a digitális és mesterséges intelligencia által alakított világban egyre fontosabbak: a különböző források összevetésében, az információk értékelésében és a kritikus gondolkodásban. Az OECD szerint 2018 és 2025 között csaknem megduplázódott azoknak a tanulóknak az aránya, akik kapkodva olvasnak, és gyors, de hibás válaszokat adnak.

Franciaországban különösen látványos volt a romlás. Az OECD egyik oktatási elemzője, Éric Charbonnier szerint a francia diákok eredménye 2015 és 2025 között olvasásból és matematikából egyaránt mintegy 40 ponttal esett vissza, ami hozzávetőleg két tanévnyi különbségnek felel meg. A francia eredmények mindhárom vizsgált területen a valaha mért leggyengébbek között vannak.

Spanyolországban is jelentős visszaesést mértek. Az Euronews által idézett adatok szerint az olvasási teljesítmény tíz év alatt 26, a matematikai 28 ponttal csökkent, ami több mint egy tanévnyi lemaradásnak felel meg. A természettudományos eredmények is gyengék, és a spanyol oktatási államtitkár szerint ezt nem szabad elhallgatni.

Németországban és Portugáliában ugyancsak jelentős problémákat tártak fel, Hollandiában pedig a 15 évesek több mint 39 százaléka nem éri el azt a minimális olvasási szintet, amely az OECD szerint a társadalomban való teljes értékű részvételhez szükséges.

A romlás ugyanakkor nem minden országot érint egyformán. Az OECD szerint 2022 óta Costa Rica, Szlovákia, Törökország és az Egyesült Királyság javított természettudományos eredményein. A legerősebben teljesítő oktatási rendszerek között továbbra is Észtország, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan és az Egyesült Királyság szerepel: mindhárom fő területen az első tíz között végeztek.

A felmérés azt is mutatja, hogy a családi háttér továbbra is erősen meghatározza a diákok teljesítményét. A kedvezőbb társadalmi-gazdasági helyzetű tanulók természettudományokból átlagosan 85 ponttal teljesítettek jobban hátrányosabb helyzetű társaiknál. Bár 2022 óta valamelyest szűkült ez a különbség, ennek oka elsősorban nem a hátrányos helyzetű diákok javulása, hanem a jobb helyzetű tanulók eredményeinek romlása volt.

Mathias Cormann, az OECD főtitkára szerint sürgősen meg kell fordítani a negatív tendenciát. Úgy véli, a sikeresebb oktatási rendszerek kevesebb területre összpontosítanak, de azokat mélyebben tanítják, többet fektetnek a pedagógusokba, bevonják a szülőket, és célzott segítséget nyújtanak a lemaradó tanulóknak és iskoláknak. Az OECD szerint a technológia és a mesterséges intelligencia segítheti a tanulást, de csak akkor, ha nem helyettesíti a figyelmet, az erőfeszítést és az önálló gondolkodást.

A szervezet arra is rámutatott, hogy a teljesítmény romlása sok országban már a koronavírus-járvány előtt elkezdődött, vagyis nem magyarázható kizárólag az iskolabezárásokkal. Az OECD szerint mélyebb, hosszabb ideje fennálló oktatási problémákról van szó, amelyek kezeléséhez átfogó változtatásokra lesz szükség.