Tükör
A belgrádi egyetemisták nem támogatják Szerbia NATO-csatlakozását
Betűméret:             

A belgrádi egyetemen végzett kutatás szerint a hallgatók 88 százaléka nem szeretné, hogy Szerbia NATO tagállammá váljon, írja a Tanjug.

A közvélemény-kutatás szerint az egyetemi hallgatók 39,7 százaléka nem szavazna az Európai Uniós csatlakozásra, a megkérdezettek fele úgy gondolja, hogy Szerbia nem fog az EU tagjává válni.

A nemzetközi politikai kutatások intézete felmérést végzett 38 belgrádi egyetemen, 1.323 hallgatót kérdeztek meg az EU iránti álláspontjáról. A felmérés alapján megtudták, hogy a hallgatók milyen módon alakítják ki álláspontjukat és mennyire követik napi politikát.

Arra a kérdésre, hogy szeretnék-e, hogy Szerbia EU-tagállammá váljon, a hallgatók 39,7 százaléka negatív választ adott, a sajtóközlemény szerint.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásra a válaszadók 28,9 százaléka szavazott, míg 8 százalék el sem menne szavazni, 22,4 százalék pedig nem foglal állást.

A megkérdezett egyetemi hallgatók fele úgy gondolja, hogy Szerbia nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz, míg 24 százalék szerint Szerbia csatlakozik az Európai Unióhoz, 26 százaléknak még nincs határozott véleménye az EU-csatlakozást illetően.

A válaszadók kevesebb mint 50 százaléka úgy gondolja, hogy a fő akadályt Koszovó státuszának kérdése.

Ami Szerbia és a környező országok kétoldalú kapcsolatát illeti, hallgatók véleménye szerint Albániával, Horvátországgal és Montenegróval a legrosszabb a kapcsolat. A kérdőívet kitöltők több mint 80 százaléka szerint az országnak rossz a viszonya Albániával, Horvátországgal és Crna Gorával.

A másrészt a hallgatók úgy gondolják, hogy Szerbia szoros kapcsolatot ápol Romániával, Magyarországgal és Bulgáriával.

Június 4-e a magyar történelem egyik legsúlyosabb, legmélyebb nyomot hagyó dátuma. 1920-ban ezen a napon írták alá a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban változtatta meg Magyarország és a Kárpát-medence történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait. A trianoni döntés...
2026. JÚNIUS 3.
[ 21:44 ]
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas. Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó