Tükör
Újabb diplomáciai viták Horvátország és Szerbia között
Betűméret:             

Újabb diplomáciai vita alakult ki Horvátország és Szerbia között: Aleksandar Vučić szerb államfő bírálta a délszláv háború horvát veteránjairól (horvát szóhasználattal a honvédőkről) szóló törvénytervezetet, Zágráb pedig tiltakozó jegyzéket küldött Belgrádnak az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) egyik tisztjének nemrég állított szobra miatt.

A horvát honvédőkről szóló törvénytervezet, amelyet a parlamentnek még el kell fogadnia, kiemeli, hogy Szerbia, Montenegró, a JNA, bosznia-hercegovinai félkatonai alakulatok, valamint az országban élő szerb kisebbség egy része is agressziót követett el Horvátország ellen. A törvénytervezet egyébként a horvát veteránok és családtagjaik jogait és juttatásait definiálja újra. Horvát honvédő egyesületek azt szerették volna, ha a jogszabály az alkotmányba is belekerül.

Aleksandar Vučić úgy vélte: a törvénytervezet, amely Szerbiát agresszornak nyilvánítja, kinyithatja "Pandóra szelencéjét". Szerbia ezért viszonzásul 500 törvényt is hozhat amiatt, amit a horvátok a szerbekkel tettek a második világháborúban Jasenovacon vagy a délszláv háborúban, a Vihar hadművelet során - mondta. "Ez elfogadhatatlan számunkra" - szögezte le. Kiemelte: azt szeretné, ha a horvátok néha a szerbek cipőjébe bújnának, megérti mi bántja a horvátokat, de arra kéri őket, ők is értsék meg a szerbek problémáit.

Horvát politikusok elutasították Vučić bírálatait azzal, hogy egy másik ország politikusa nem szólhat bele abba, hogy Horvátországban milyen törvényeket hoznak.

Milorad Pupovac horvátországi szerb kisebbségi képviselő szerint amennyiben a két ország közötti viszonyról vagy történelmi témáról van szó, és ha az veszélyezteti vagy rontja az országok közötti párbeszédet, a szerb államfő kifejezheti aggodalmát és véleményét.

A szerb kisebbségi pártnak (SDSS) három képviselője ül a parlamentben, és támogatásuk nélkül (hacsak az ellenzék nem szavaz az új törvényre) nem lesz meg az elfogadáshoz szükséges többség. A nemzeti kisebbségeknek garantált nyolc képviselői hely körül a szerbek mellett egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig két honatya képviseli a parlamentben. A kisebbségi képviselőktől függ a jelenlegi parlamenti többség is. Ezért nemrég nagy vitát váltott ki, hogy néhány konzervatív civil szervezet, valamint a jogpárt (HSP) kezdeményezte a garantált kisebbségi képviselői helyek megszüntetését a horvát száborban (nemzetgyűlés). Ennek érdekében népszavazás kiírását fontolgatják.

Mindeközben hétfőn a horvát külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át Miro Nikolić zágrábi szerb nagykövetnek, amiért múlt pénteken - a szerb kormány támogatásával - Belgrádban szobrot állítottak Milan Tepićnek, a Jugoszláv Néphadsereg egykori tisztjének. Tepić 1991. szeptember 29-én a horvátországi Bjelováron felrobbantott egy lőszer- és robbanószerraktárat, minek következtében 11 horvát honvédő, valamint maga Tepić is életét vesztette. A horvát jegyzék szerint "a felszabadító háború nemzeti hősének" állított szobor bizonyítja, hogy Szerbia továbbra sem képes szembenézni a múlttal és saját szerepével Jugoszlávia véres szétesésében.

Ivica Dačić szerb külügyminiszter értelmetlennek, tragikomikusnak és abszurdnak tartja a horvát tiltakozást, és diplomáciai lépéseket helyezett kilátásba. "Tepić a JNA tisztje volt, valamint a tisztesség és az erkölcsösség példaképe" - hangoztatta Dačić.

Úgy vélte: szégyenletes, hogy horvát tisztségviselők, akik a második világháborús usztasa rezsimet éltetik, szerbellenes hisztériát keltenek, és megsértik az emberi jogokat a 21. században, Tepić ellen demonstrálnak.

Kriják Krisztina (MTI)

Június 4-e a magyar történelem egyik legsúlyosabb, legmélyebb nyomot hagyó dátuma. 1920-ban ezen a napon írták alá a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban változtatta meg Magyarország és a Kárpát-medence történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait. A trianoni döntés...
2026. JÚNIUS 3.
[ 21:44 ]
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas. Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó