Magyar Péter szerint az Európai Uniónak Ukrajna előtt a Nyugat-Balkán régóta tagjelölt országait kellene felvennie a közösségbe. Úgy véli, ellenkező esetben az EU elveszítheti hitelességét a térségben.

A magyar miniszterelnök az osztrák APA hírügynökségnek adott interjúban arról beszélt: mielőtt az Európai Unió újabb országoknak ígér különböző státuszokat, előbb azoknak az államoknak kellene lehetőséget adnia a csatlakozásra, amelyek már hosszú évek óta készülnek a tagságra, közölte a 021.rs portál.

„Arra szeretném ösztönözni az európai országokat, hogy mielőtt másoknak különböző státuszokat ígérnek, először azokat a tagjelölteket vegyék fel az Európai Unióba, amelyek már hosszú ideje készülnek erre, sok áldozatot hoztak, számos kötelezettséget vállaltak, és sok ígéretet kaptak” – fogalmazott.

Magyar Péter szerint a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága nemcsak a régió, hanem egész Európa érdeke is. Hangsúlyozta: az Európai Uniónak előbb teljesítenie kellene a korábban tett vállalásait, mielőtt újabb ígéreteket fogalmaz meg.

A magyar kormányfő csütörtökön első hivatalos miniszterelnöki látogatására érkezett Ausztriába.

Az interjúban szóba került Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása is. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon valóban népszavazást tartanak-e Ukrajna EU-tagságáról, Magyar Péter azt válaszolta: igen, de ez szerinte nem lenne egyedülálló lépés Európában.

Úgy fogalmazott, hogy Ukrajna csatlakozása még nagyon távoli kérdés, és ha egyáltalán megvalósul, arra legkorábban tíz év múlva kerülhet sor. Hozzátette: szinte valamennyi európai kormány egyetért abban, hogy nem lehet külön eljárást alkalmazni Ukrajna esetében.

„Minden országnak ugyanazon az eljáráson kell átmennie, és ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie” – mondta.

A miniszterelnök szerint Magyarország valóban népszavazást kíván tartani Ukrajna esetleges EU-tagságáról, erre azonban csak az orosz–ukrán háború lezárása után kerülhet sor, és csak abban az esetben, ha Kijev továbbra is csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz.

Magyar Péter hangsúlyozta: minden szuverén állam joga eldönteni, hogy az ilyen kérdésekben kizárólag a kormány dönt-e, vagy a választópolgárok közvetlenül is véleményt nyilváníthatnak.