A szeptember elején életbe lépett kormányzati intézkedés, amely 20 ezer termék árának mérséklését ígérte, már a kezdeteknél botladozott. A nagykereskedők gyorsan kiskapukat kerestek: a beszállítókra próbálják áthárítani a veszteségeket, mesterségesen megemelve az árakat, hogy a csökkentett haszonrés formálisan teljesüljön, de a fogyasztók végül semmit se nyerjenek. A kormány másnapi kiegészítéssel ugyan lezárta a logisztikai kedvezmények és veszteségelszámolások körüli rést, de a bizalom már ekkora megingott.

Szeptember 1-jén, az akció nyitónapján a vásárlók csalódottan tapasztalták, hogy a várt 15 százalékos árcsökkentés sok terméknél elmaradt. A szakértők szerint a probléma gyökere az, hogy a szabályozás ideiglenes rendelet, nem pedig törvény, amely hosszabb távon is kikényszerítené az intézkedés betartását, írja a NIN hetilap.

A régió tapasztalatai: Amikor törvény szab határt

A környező országokban a hasonló helyzetek végül törvényi szabályozásban csúcsosodtak ki.

Horvátországban idén februárban fogadták el a rendkívüli intézkedésekről szóló törvényt, amely előírja a digitális árkövető rendszerek bevezetését. A vásárlók valós időben összehasonlíthatják az árakat, így nőtt a nyomás a kereskedőkön. Májustól kötelező, hogy minden kereskedő feltüntesse az aktuális ár mellett a horgonyárat, vagyis a korábbi legalacsonyabb árat.

Bosznia-Hercegovinában a kormány törvénnyel szabályozhatja a maximális haszonrés mértékét az alapvető élelmiszereknél. Ez jelenleg 6–8 százalék között van, és a minimálbér emelése esetén sem változtatható.

Észak-Macedóniában a fogyasztóvédelmi törvény módosítása írja elő a napi árközzétételt, a haszonrés pedig termékkategóriánként 5, 10 vagy 15 százalékban korlátozott. Az alapvető élelmiszereknél – például kenyér, liszt, olaj, tojás – legfeljebb 5 százalék lehet.

Szlovéniában a mezőgazdasági minisztérium 14 naponta közzétette az alapvető termékek árait, így a vásárlók tudatosabban választottak. A piaci átláthatóság miatt általános árcsökkenés következett be – mindezt külön törvényi szigorítás nélkül.

Hol áll Szerbia a szomszédokhoz képest?

A 2023-as adatok szerint a legalacsonyabb átlagos haszonrés Bosznia-Hercegovinában volt (15%), míg a legmagasabb Horvátországban (30%). Szerbiában 24–26 százalék közötti szintet mértek, Montenegróban 17,9 százalékot. Ez azt mutatja, hogy a szerbiai vásárlók jóval magasabb árrést fizetnek meg, mint a legtöbb környező országban.

Fogyasztói csalódás és szakértői szkepszis

A Efektiva Fogyasztóvédelmi Egyesület szeptember 1-jén összehasonlította egy nagy áruházlánc akció előtti és utáni árait, és nem talált érdemi különbséget. A vásárlókat félrevezették, a kereskedők pedig megtartják profitjukat – mondta Dejan Gavrilović, az egyesület elnöke.

Saša Đogović közgazdász szerint a rendelet csak rövid távú enyhülést hozhat. Ez fájdalomcsillapítás, amelynek hatása hamar elmúlik, mert a valódi okokat – a piac torzulásait – nem kezeli, fogalmazott. A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyors, átmeneti intézkedések helyett átfogó törvényi szabályozásra lenne szükség.

Kilátások: Törvény nélkül nincs tartós megoldás

A régiós példák alapján világos: tartós eredményt csak a törvényi keretek adhatnak. Szerbiában egyelőre ideiglenes rendeletekkel próbálják fékezni a drágulást, miközben a fogyasztók bizalmatlanok, a kereskedők pedig folyamatosan keresik a kiskapukat. A szakértők szerint elkerülhetetlen, hogy a készülő fogyasztóvédelmi törvény szigorúbb előírásokat rögzítsen – erre az Európai Unió irányelvei is kötelezik az országot. Addig azonban a vásárlók továbbra is magas árakat fizetnek, miközben a piac és az állam közötti kötélhúzás folytatódik.