A Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS előző évi üzleti eredményei 5,6 milliárd dináros veszteséget mutattak ki. Ez a legrosszabb eredmény azóta, hogy 2009-ben az orosz többségi tulajdonos átvette a vállalatot. A háttérben a bevezetett szankciók, a megnehezült működés és a pancsovai finomítóban a kőolaj-feldolgozás rövid idejű leállítása áll.

Közben a teljes gazdaság eredményei is ismertté váltak, így a NIS elleni szankciók hatása is. A makrogazdasági elemzések és trendek (MAT) kiadvány elemzői szerint a Köztársasági Statisztikai Intézet gyorsbecslése alapján a bruttó hazai termék növekedése az utolsó negyedévben 2,2 százalék volt, ami nagyjából két százalékos növekedést jelent a teljes 2025-ös évben.

Ezzel egy időben az ipari termelés tavaly mindössze 0,9 százalékkal bővült.

A MAT szerint a lassulás annak a valóságnak a tükröződése, amelyben a globális gazdasági bizonytalanság, a geopolitikai kockázatok és az európai gazdaság gyengesége korlátozta az erősebb fellendülés lehetőségét. A végeredményben azonban döntő szerepet játszott az év végi dinamika változása: a pancsovai finomító lassabb működése, majd az év végén a termelés leállása mechanikusan felemésztette a tervezett növekedés jelentős részét.

Miért akadozik a növekedés?

A MAT elemzői szerint az ipari termelés végül a tervezettnél alacsonyabb növekedéssel zárta az évet. A pancsovai finomító lassított működése, majd leállása a tervezett növekedés nagy részét felemésztette. Enélkül az eredmény a terv közelében maradhatott volna, sőt akár annál jobb is lehetett volna.

A finomító ráadásul nem csupán decemberben termelt kevesebbet, hanem gyengébben működött az egész év folyamán.

A MAT arra is figyelmeztet, hogy az elmúlt év világos példája annak, miként tudja a geopolitika rövid távon közvetlenül aláásni a gazdasági növekedést. A kulcskérdés 2026-ra az, hogy az olajipar normalizálódása és a többi ágazat áthúzódó trendjei elegendőek lesznek-e az éves termelés növekedésének fenntartásához.

A kiadvány szakértői szerint az idei év fő kockázata az ipar teljesítményében rejlik, vagyis abban, mennyire járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

Az idei évre tervezett gazdasági növekedés három százalék. Tavaly még 4,2 százalékos bővülést vártak, de végül szinte biztosan 2,2 százalékponttal alacsonyabb lett a tervezettnél.

A közgazdászok szerint az ipar idén sem járul majd jelentősen hozzá a növekedéshez. A bővülést elsősorban az építőipartól, a kereskedelemtől és a mezőgazdaságtól várják, feltéve, hogy az év kedvező lesz az időjárás és az aszály szempontjából.

A NIS és a szankciók hatása

A MAT szerint az elmúlt hónapok bizonytalansága közvetlenül hatott a pancsovai olajfinomító működésére, és ezzel együtt a teljes feldolgozóiparra, illetve az ipar egészére. A koksz és kőolajszármazékok gyártásának területén 2025 májusa és szeptembere között éves összevetésben mintegy tíz százalékos visszaesés történt. Októberben a csökkenés 30,3 százalékra, novemberben körülbelül 44 százalékra nőtt, decemberben pedig a termelés minimális szintre esett vissza. Januárban a visszaesés folytatódott, mivel a termelés csak a hónap második felében indult újra, és az első kőolajszármazékok január 27-én hagyták el a finomítót.

Mivel a NIS az ipari termelés mintegy 15 százalékát adja, miközben az ipar a bruttó hazai termék 17–18 százalékát teszi ki, már egy viszonylag rövid termelésleállás is érezhető nyomot hagy az egész gazdaságban. Ezért figyelmeztettek a közgazdászok arra, hogy a szankciók kérdését mielőbb rendezni kell, különben a hatás lényegesen súlyosabb lehet.

A Forbes Srbija portálnak nyilatkozó Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar tanára szerint egy hosszabb leállás legrosszabb következménye a munkahelyek elvesztése lenne.

Úgy véli, a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás sem elhanyagolható, de a legnagyobb veszteség közel tizenötezer munkahely megszűnése lenne, gyakorlatilag egyetlen városban. A termelés leállása a kiskereskedelmi piacra is hatna: az import üzemanyag drágább lenne, ami az egész gazdaság költségeit növelné. A lakosság és a vállalatok számára is költségesebb és nehezebb lenne az üzemanyaghoz jutás.

Az ipari termelés és a gazdasági növekedés érzékelné a hiányt, a költségvetés azonban valószínűleg kevésbé. Amennyiben a pancsovai termelést importtal lehetne helyettesíteni, a drágább import akár növelhetné is az állami bevételeket. Elképzelhető ugyan az üzemanyag-fogyasztás csökkenése, de ez nem okozna drámai bevételkiesést.

A közgazdászok egyetértenek abban, hogy a NIS évek óta kulcsszerepet tölt be a hazai gazdaságban: a termelés, a foglalkoztatás, a bérek és a költségvetési hozzájárulás miatt egyaránt.

Éppen ezért még egy rövid „köhögése” is komoly hatással van a gazdaságra és a makrogazdasági stabilitásra.