A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Az igekötők használatával kapcsolatban fölmerülő nyelvhelyességi kérdések
Betűméret:
Az igekötő olyan szófaji kategória, amely az igék, igenevek vagy más, igéből képzett névszók jelentését módosítja. Az igekötő sokféle jelentésárnyalatot kifejezhet. A fontosabbak:1. Irányt, helyzetet, állapotot jelöl: lejön, benéz, kiugrik, elfordul…
2. Befejezettséget jelöl: megvesz, megold, befejez, felszánt…
3. Kezdést, mozzanatos cselekvést, történést jelöl: eldördül, megmozdul, elindul, megszeret…
4. Tartósságot jelöl: elborozgat, eléldegél, elbeszélget, elálldogál…
5. Eredményes, sikerült cselekvést jelöl: fölnevel, levizsgázik, elolvas, átalakít…
6. Valaminek az elhibázását jelöli: elír, elnéz, elsóz, félrelép…
7. Kicsinylést, illetve nagyítást jelöl: lesoványodik, lenéz, leint, leszamaraz, elhízik, felmagasztal, felnagyít…
Az igekötők használatával kapcsolatban fölmerül néhány nyelvhelyességi kérdés: az igekötők helye, valamint az el nem váló igekötők, azaz az áligekötős igék. Itt van még az igekötő hiánya, a fölösleges igekötők és a logikátlan igekötő-használat.
Az igekötőknél a szórend lehet egyenes (Pista megnézte a műsort), megszakított (Pista meg se nézte a műsort) és fordított (Pista nem nézte meg a műsort). Az igekötő, tehát, elszakadhat az igétől.
A szerb nyelvben ez másképp van: a prefixum, ami hasonló szerepet tölt be, mint a magyarban az igekötő, nem válhat le az igéről (pročitati, pogledati, odložiti…).
Néha fejtörést okozhat az igekötő helyesírása a megszakított vagy fordított szórendnél. Ilyenkor meg kell figyelni az összetartozó elemeket, s így egyszerre világossá válik, mit kell tennünk. Például:
- egyenes szórenddel: benéz, kiugrik, megvesz, megmozdul, elindul, elbeszélget, átalakít, elsóz, leszamaraz, felnagyít…
- megszakított szórenddel: be sem nézek, ki is ugrik, meg kell hogy vegye, meg ne mozdulj! el sem indult, el fog beszélgetni, át is alakítja, el ne sózd! le is szamarazott, fel kell nagyítani…
- fordított szórenddel: ne nézz be! nem ugrott ki, nem vette meg, ne mozduljon meg! nem indult el, nem beszélgettünk el, alakítsd át! ne sózd el! ne szamarazd le! nagyítsd fel! stb.
Az el nem váló igekötők, vagy áligekötős igék kérdése aránylag könnyű. Kevés ilyen igénk van, így akár számon is tarthatjuk valamennyit: feltételez, fellebbez, kifogásol, kivételez, kivitelez, kivonatol, bevételez, ellenőriz, befolyásol. Ezeknél a szavaknál azért nem válhatnak el az igekötők, mert főnévből alakultak ki az igék. Vagyis nincs tételez, fogásol, vitelez, vonatol, folyásol… igénk. De van feltétel, kifogás, kivitel, kivonat, befolyás stb. főnevünk. Ezek származékai az említett áligekötős igék. Gyakran hallani helytelenül, akár tanári magyarázatban is: „Tételezzük fel, hogy…” Helyesen tehát: „Feltételezzük, hogy…” Vagy: „Az elítélt ügyvédei fel fognak lebbezni a szigorú ítélet ellen.” Helyesen: „Az elítélt ügyvédei fellebbeznek a szigorú ítélet ellen.” „Ne vitelezze ki ez a cég az építkezést!” helyett „Ne kivitelezze ez a cég…”
Nagyon terjed a köznyelvben az igekötő elhagyása. Ezt valószínűleg a rohanó élet hozza magával. Például: „A továbbképzéseinket a titkárnő bonyolítja. Az útiköltséget is ő fizeti. Az előadóknak másnap utalja a tiszteletdíjat.” Helyesen: „…bonyolítja le…fizeti ki…átutalja…” Más példa: „Két teherautó ütközött a főúton. Emiatt késtünk, és borult az időbeosztásunk.” Helyesen: „…összeütközött…elkéstünk (késtünk) és felborult…”
A hosszabb igekötős forma választékosabb, de néha elfogadható a zsargonízű igekötő nélküli alak is. Különösen vigyázni kell azonban akkor, ha jelentéskülönbség van, ha mást jelent az igekötős és az igekötő nélküli változat. Ilyen pl. a marasztal – elmarasztal páros. A marasztal = ’rábír valakit, hogy valahol maradjon, tartóztat, maradni kényszerít’. Az elmarasztal = ’pervesztesnek mond ki, valakit valamiben hibásnak, vétkesnek tekint, elítéli érte.’ Ezért: A nagymama kedvesen marasztalta vendégeit. A bíróság elmarasztalta az alperest.
Mgr. Viola Lujza
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
