GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2015. április 29. [15:44]

Baj lett volna, ha nem lett volna

Baj lett volna, ha nem lett volna

Amikor először eljutott hozzám a lista, örömmel láttam egy nevet szülőfalum vállalkozói közül. A néhány falumbeli üzletember között a magyarok nem űznek túl nagy ipart, ők kicsi, egészen kicsi vállalkozók, akiknek terméke sok év szorgalmas és kitartó munkájával vált ismertté szélesebb körben és – becsületükre mondva - azért is, mert sok falumbeli munkanélküli idénymunkában náluk keresi meg a kenyerét a finom fűszerpaprika előállításával. A közösségi oldalakon és e-mailekben napok óra köröző listáról beszélek, arról a névsorról, amit az alfahir.hu hírportál tett közzé a minap a vajdasági magyar közösség gazdaságélénkítő programjának esetleges kedvezményezettjeiről. Szóval örültem, hogy ott láttam egy falumbeli nevét és sajnáltam, hogy több másé meg nem volt ott.

A listát a VMSZ érdekeltségéhez és holdudvarához kötik, de ki máshoz is köthetnék, hiszen a vajdasági magyarlakta térségnek az anyaország által támogatott gazdaságélénkítő programjáról Pásztor István, a VMSZ elnöke tárgyalt az anyaország vezetőivel.

A VMSZ beállt abba a tervbe, amit a határon túli magyar közösségek gazdasági megerősítése céljával 2012-ben kezdeményezett (végre) – szerintem nagyon okosan – Matolcsy György, az MNB mostani elnöke, akkori nemzetgazdasági miniszter. Most már ott tartunk, hogy a terv szerint 11 milliárd forint (37 millió euró) kedvezményes hitel juthat a vajdasági magyar vállalkozóknak. A tárgyalásokhoz, hogy ezt jóváhagyják, biztosan kellett valamilyen alap. Az előkészített anyagok között a hírt kommentálók szerint már a lista is ott lapult 30 névvel Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének a táskájában...

Szerintem baj lett volna, ha nem lett volna egy ilyen lista. Pásztor István csak úgy tárgyalhatott hitelesen, ha bizonyította, hogy emberei is vannak a terveihez. Bár több név szerepelne rajta! Hiszen arról szól, hogy Vajdaságban vannak magyar emberek, akik képesek arra, hogy megerősítsék vállalkozásukat és az ehhez kapott támogatás fejében magyar embereknek teremtsenek munkát és fizetést. Persze, hogy irigy is vagyok a neveket és az esetleges támogatások összegét olvasva, és persze, hogy sajnálom, hogy nincs egy kis sütödém, amit most kekszgyárrá fejleszthetnék (ha netán hitelközelbe kerülhetnék) - de ez az én bajom. Közösségileg az lenne a baj, ha nem lennének olyan magyarok, akiknek van fejlődőképes vállalkozásuk.

A lista körüli felháborodást az átláthatóság hiánya teszi indokolttá. Az, hogy csak úgy kiszivárgott, és nem kötötték előre az orrunkra. Ezek után mi meg már készpénznek vesszük, hogy a rajta szereplő emberek máról-holnapra eurómilliókkal lettek gazdagabbak. Mégpedig a VMSZ által, ergo örökre elkötelezik magukat a párt mellett, Pásztor Istvánék pedig megerősítik szavazóbázisukat, alapul a további jól jövedelmező tevékenységeikhez… Eközben elfelejtjük, hogy ott, ahol pénzek elosztását tervezik, azt is tudni akarják, hogy kik lehetnek az esetleges felhasználók.

A magam részéről szerettem volna, ha hirtelenében nagyon sok ilyen lista készült volna akár a listát botrányosnak nevező Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségéhez, akár más pártokhoz vagy civil szervezetekhez kötődően.. Ha sok név van a magyar vállalkozói listáinkon, akkor az azt jelenti, hogy vannak vállalkozóink, ha pedig vannak munkahelyteremtő, a piacon megélni tudó embereink, akkor az a közösség életképességét bizonyítja. Az átláthatóság és a hitelpályázatok tisztasága jogos követelés, a vajdasági magyar közösség gazdasági megerősítését szolgáló reális tervekhez való pozitív hozzáállás (egyébként is, lelki egészségünket károsítja a hét főbűn, közöttük az irigység is) elvárt viselkedési forma, ha valóban hisszük, hogy a közösség meg tud maradni.

A vajdasági magyarok legnagyobb része a szerbiai privatizációs nagy rablás áldozata, és nem a vállalkozói réteget gazdagítja (lám, most is csak 30 névről beszélünk). Itt volt tehát az ideje – ha már az anyaország végre nyitottá vált erre –, egy kézzelfogható gazdaságélénkítő és piacbővítő munkahelyteremtő stratégiának, amit lám, a VMSZ készített el és a jelek szerint a realizálását is komolyan gondolja, ha már az emberei is megvannak hozzá.

Hogy mindezt a magyar adófizetők pénzéből? Az alfalhir.hu cikke szerint „lehetséges, hogy 11 milliárd forintnyi, magyar közpénzből finanszírozott kedvezményes hitel kiosztását zsírozták le a Délvidéken”. Sértő, és kizárólagossági célzattal “kitűnő” mondat a határon túliak újbóli lejáratására, akik – eszerint – magyar közpénzekért tartják a markukat. A szemellenzős látásmód újbóli példája, hiszen az által, hogy a határon túli közösségek megmaradtak, Magyarország is erősebb. Pénz tekintetében pedig, hogy csak nálunk, délvidékieknél maradjak: 11 milliárd forintnyi közpénz már rég megteremtődött a Magyarországra települt vajdaságiak által. A délszláv háború elől menekülő vajdasági magyarok huszonöt évvel ezelőtt pénzt, tudást és friss vért vittek Magyarországra, a hozzájuk látogató barátok, rokonok pedig Vajdaságban megkeresett pénzt hagytak ott a több mint két évtized alatt minden utazás és bevásárlás alkalmával. Most abból a pénzből valami visszajön.

Jó lenne nem elgáncsolni a VMSZ-t ennek a programjának a teljesítésében, hiszen most ez az, amibe kapaszkodhatunk. Akkor is, ha nem vagyunk vállalkozók – pontosabban éppen azért: mert nem vagyunk azok, de munkát és kenyeret akarunk.

Friedrich Anna


2017. szeptember 17. [19:17]

A nyugalomérzet és általában a lelki egészség szempontjából az a jó, ha nem rágódunk a múlton, hiszen azt már nem tudjuk megváltoztatni. E helyett ajánlatos a rövid- és... >>

2017. szeptember 8. [22:12]

Amióta az eszemet tudom, a mi falunk – sok más bácskai és bánáti faluhoz hasonlóan – évtizedeken át a bevándorlók faluja is volt egyben. Háborúk és hatalmi... >>

2017. szeptember 2. [11:42]

Az aktuális botrányok kapcsán pszichológus barátnőmmel a politikusok tanácsadóinak felelősségéről beszélgetünk. A tanácsadók azért vannak, hogy korrigálják mindazt, amit... >>

2017. augusztus 26. [15:23]
Hétköznapi ügy
2017. augusztus 21. [17:45]
Útközben
2017. augusztus 13. [23:28]
Traumákról, ismét
2017. augusztus 5. [11:37]
Védjük a hont!
2017. július 30. [14:08]
A Leoni és a spanyol dinnye
2017. július 21. [17:05]
Negyvenöt év
2017. július 14. [11:51]
Kapóra jött
2017. július 6. [19:57]
Miféle párhuzam?


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 118.93 dinár
1 dollár 99.02 dinár
100 forint 38.56 dinár
100 dinár 259.33 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
A legutóbb kommentelt friss cikkek
(amelyek az utóbbi 24 órában jelentek meg)
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve