Levelek a Rózsa utcából
Házam, váram, adóm
Betűméret:             

Meggyőződésem, hogy senki sem szereti, ha idegenek járkálnak az udvarában. Különösen, ha minden zegzugot felmérnek, feljegyeznek, mintha bűnösök lennénk, amiért éppen ott áll a nyúlketrec, a csirkeól vagy épp a kecskék számára primitív eszközökkel kialakított, ám a célnak megfelelő akol... Nos, a szerbiai sajtó egy részében ezekben a napokban villámgyorsan elterjedt a hír, hogy a vagyonadóról szóló törvény módosításával a melléképületeinkre új módon vetik ki az adót, és hogy az aktuális „vagyonunkat” megállapítsák, minden bizonnyal majd arra illetékes házalók is meglátogatnak bennünket, hogy felmérjék az aktuális helyzetet.

Hát ezért emlegetem az udvarunkban járkáló idegeneket, akikre a jelek szerint a jövő évben a 2022-es adó megállapítása miatt számos háztulajdonosnak számítania kell. Majd ha elmúlik a járvány! A koronavírus legyőzésének örömében netán még szívesen is fogadjuk az idegeneket, akik, persze, azért jönnek, hogy ránk rójanak bizonyos pénzbeli kötelezettségeket. A pénzügyminisztérium máris azt mondja, ne féljünk, nem fizetünk többet. Az új előírások célja éppen az, hogy a mezőgazdasági termelést szolgáló objektumok után mentesítsék gazdákat. Tény viszont, hogy a törvénymódosítás javaslatát ismertetve (amelyről november 4-ig még tart a közvita) a szerb médiában felsorolták ugyanakkor, hogy mindenki másnak a jövőben vagyonadót kell fizetnie a pincék, fészerek, kutak, kazánházak, medencék, disznóólak, csirkeketrecek, istállók, fészerek, hambárok, górék, füstölők, szárítók, halastavak, sőt a 10 négyzetméternél nagyobb területű nyitott tereaszok után is.

Mondani sem kell, hogy a fenti információkra reagáló érintett olvasók nem voltak elragadtatva attól, mi jöhet még. A minisztérium minapi gyors reagálása igyekszik megnyugtató lenni, s magyarázatként hangsúlyozza, hogy mindezekre eddig is fizettünk adót, mert ezeket „hozzácsapták” a főépülethez, a módosítással pedig a garázs értékéhez viszonyítva számolják ki a kötelezettségeket, az adó tehát lényegében kisebb lesz az eddiginél. A vagyonadónak az eltörléséről viszont szó sem lehet, hiszen a helyi önkormányzatok részére ez jelenti a közvetlen pénzforrást...

Erre mifelénk mindig is törvénytisztelő emberek laktak, és valójában senki sem halmozott fel tudatosan adótartozást. Az „adócédula” a kötelezettségek kategóriájába tartozott, s amint megérkezett, a címzettek általában fizettek is. Az állammal nem jó ujjat húzni – így tanultuk őseinktől, ami alapján korán rájöhettünk, hogy az adó mértéke valami módon az állammal való elégedettség mércéje is lehet egyben.

Polgári kötelezettségünk bejelenteni, milyen vagyonnal rendelkezünk. Erre már űrlapokat is kitaláltak, csak ki kell tölteni és el kell juttatni a megfelelő helyre. (Régen fennállt a veszély, hogy elsüllyed valakinek a fiókjában, most a digitalizáció világában a technika ördögétől kell tartanunk, hogy valamit majd mégis elszámol a gép.) A vagyonbejelentést tehát nem szabad elfelejtenünk, és ha házat vagy lakást veszünk, netán ingatlan örököseivé válunk, vagy új házat építünk, a dolgainkat rendezni kell az állammal. Hogy megtettük-e, ezt időnként ellenőrzik is. Vannak esetek, amikor felügyelők néznek utána véletlenszerűen, hogy kinek mije van, és megtörténik, hogy a nyári gyakorlat során kiküldik a peremvárosokba és falvakba az egyetemistákat, hogy házról házra járva nyissanak be az udvarokba és nézzék meg, áll-e ott valamilyen építmény, amit meg lehetne adóztatni.

Így volt ez a nagy legalizációs hullámban is, amit megtapasztalva jelent meg a kép előttem az udvarokban mászkáló idegenekről. Ha most jönnek, a fentebb idézett törvényszövegből kiindulva, gondolom, majd azt is felírják, hogy hol áll a kutam vagy a biciklitároló, például. Mindezt persze majd a kiszolgáltatottság érzése kíséri, a tehetlenség csontig hatol, ha arra gondolok, hogy plusz pénzt kell kiadni a fásfészer után, pedig az csak annak szolgálatában áll, hogy ne fagyjanak meg a ház lakói. Ez az érzés független a magyarázattól, hogy eddig is adóztunk utána, csak másként. Na és a kút. Ott van az udvaromban, amióta az eszemet tudom. Boldogult nagyszüleim mesélték, hogy amikor az 1920-as évek elején szerény kis megtakarításukból sikerült kutat ásatniuk, és amikor végre feltört a víz, sírtak örömükben. Ivóvíz az udvarban! Nem kell száz métereket cipelni a vödröket az utcai kútból. A vízvezeték kiépítése után az utcai kutat lezárták, betonlappal fedték le és tudomásom szerint ott szerepel a katonai térképeken és senkinek sem szabad betemetnie. Az én kutam is áll, néha vizet is húzok belőle locsolásra, másra nem is alkalmas. És érdekes mód csak most, a sajtóban megjelent hírek alapján jut eszembe a kérdés, hogy miért is nincs berajzolva a telkembe pedig a száz év alatt annyi ellenőrzés volt már. Érdekes mód, a legalizációkor sem vetettek rá szemet - holott ott állt a maga szerény betonkeretével és cserepes tetejével -, de a szatelit felvételek alapján sem reagált senki... Pedig odafentről biztosan látszik, mint minden más, és így eljutottunk odáig, hogy az én házam nem az én váram immár, hiszen szemlélődhetnek benne fentről és lentről, elég csak adókötelezettségekre hivatkozni.

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Balassy Ildikó
2020. DECEMBER 2. [ 10:24 ]

Big brother figyel. Maradt még rajtunk lenyúzható bőr!?


Turi István
2020. NOVEMBER 1. [ 10:20 ]

Kedves Alfonz, jót nevettem a cserepes viccen.


Alfonz
2020. OKTÓBER 31. [ 7:20 ]

Nagyon jó írás és elgondolkodtató. Közben cáfolnak, de erre ne alapozzunk. Ami érdekes, hogy fentről valóban mindent látnak, nincs szükség házalós felmérőkre, de ettől még jöhetnek szétnézni. Egyik ismerősöm szigorú felszólító levelet kapott "Naredjujem..." címszó alatt, hogy bontsa le az engedély nélkül felépített 10 m2-nél nagyobb épületét stb. Miközben az udvaron a földön piros cserepek voltak sorba rakva. Ezt a szatelit rosszul értelmezte. Itt tartunk most, a megfigyelések korszakában.


Szomorú - illusztráció
2024. MÁRCIUS 28.
[ 15:27 ]
Hit hidakban - illusztráció
2024. MÁRCIUS 19.
[ 16:36 ]
Szomorú a határ… - illusztráció
2024. MÁRCIUS 6.
[ 15:13 ]
Szinte minden darázsfészeknek tűnt, amihez az ember nyúlt azok után, hogy Magyarországon kiderült a pedofil-ügyben elítélt megkegyelmezésének a ténye. Merthogy gyermekbántalmazásért nincs kegyelem, hibás döntése miatt le is mondott Novák Katalin államfő, és vele együtt a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit is, aki...
2024. FEBRUÁR 20.
[ 16:08 ]
Ez gyorsan ment. A magyar köztársasági elnök asszony lemondatásának ügye február 2-án kezdődött és február 10-én véget is ért: Novák Katalin lemondott tisztségéről, elismerve, hogy hibázott, amikor tavaly áprilisban Ferenc pápa budapesti látogatásának alkalmából több elítélt között megkegyelmezett egy olyan...
2024. FEBRUÁR 10.
[ 22:50 ]
Akinek alacsony a vérnyomása, és netán nincs jobb dolga, nézzen bele néhány nyugati hírportál aktuális kínálatába, miután a keresőbe beírta, hogy „Ilaria Salis”. Ha megnézi a nő ironikus mosolyáról készült felvételeket, nem marad közömbös. Ilaria Salis annak az olasz, negyven felé közeledő nőnek a neve, akit...
2024. FEBRUÁR 2.
[ 18:47 ]
Beolvasás folyamatban