Levelek a Rózsa utcából
Tanmese íróasztalról

Annyi esemény zajlik körülöttünk a kis és nagy politikában, kis és nagy gazdasági és nem gazdasági vállalkozásokban, hogy szinte követni sem lehet. A járvány csillapodásával – vagy talán nem is ezért, hanem inkább a hirtelen jött pénzek birtokában – egyre több a közvetlen találkozás, konferencia és vita az európai és az állami elitek körében, de ugyanúgy a gazdaságban is, így egyik esemény a másikat követi, időt sem hagyva arra, hogy a rangos találkozók mondandóját elraktározzuk az emlékezetben.

Pedig számos esetben fontos lenne mélyen az emlékezetbe vésni dolgokat, mert a politika és gazdaságpolitika teljesítményét számonkéréskor mérjük, számonkérés pedig akkor lehet, ha ismert a teljesítmény hosszútávú következménye. Mondjuk, választások vagy vezető-váltás alkalmával.

Nem baj, ha felejtünk, elvégre emberek vagyunk, és vannak segédeszközeink. A digitalizációnak köszönhetően ma már rengeteg adatot tárolnak a számítógépek, a világhálós rendszerek segítségével olyasmit is elő tudunk hívni apró részletekig a kis íróasztalunkon fekvő laptopra, amivel kapcsolatban arra sem emlékezünk, hogy egykoron, a még nagyon lassú komputerek idejében melyik papírdossziéba rejtettük el az arról szóló cetlit.

Most itt van előttünk a gyors informálódás lehetősége az íróasztalon. Visszakereshetjük, hogy mikor mit mondott kedvenc vagy kevésbé kedves politikusunk, mikor mennyire volt elegendő a minimálbér, vagy éppen hány ezer fővel csappant Zombor város lakossága tíz évvel ezelőtt, például. Ha jó az internet, jó a készülék, minden itt lehet az asztalunkon, csak percek és ügyes keresési műveletek függvénye.

Apropó íróasztal.

Itt van előttem egy előszámla egy nagyon fontos íróasztalról, amelyen majdan nagy dolgok történnek.

Nem az enyém, érdekességként küldte át egy ismerősöm. Az asztal majd azután készül el, ha megrendelték.

Az asztal hatalmas, kecses fémlábakkal, különös előlappal, zárható fiókokkal, speciális védőanyaggal ellátott felső- és előlappal szerelték fel és így mindösszesen csak 500 euró. Nem több. Van ára - dühöngök egy kicsit - és nem kell sokat számolgatnom, hogy ez egy jó havi fizetés, még jobb nyugdíj, sok ember számára egész havi kereset.

Aki megrendeli, nem a saját pénzét költi. A számlát majd valahogy elszámolja a cégében.

Miután kellő időn át morfondíroztam, elkezdtem gondolkodni, hogy miből áll össze ez az összeg, mint ahogy a minap ugyanígy utána számoltam, hogy miért is kerül 400 dinárba a málna. Utóbbi strukturáját sem könnyű felsorolni, hiszen mi, akik falun éltünk/élünk, természetesnek véljük, hogy a kert végében ott a málnabokor, amikor érik, leszedjük és megeszi a család, vagy eltesszük télire. De ha eladásra terem, minden költséget bele kell számolni, bele értve a munkaerőt is, annak a járandóságát is aki leszedi, elszállítja és eladja a piacon. Az ő munkájuknak is van ára, különösen ha legalább havi nettó 500 eurót szeretnénk legalacsonyabb bérként!

Van és kell is hogy legyen ára a munkának, így azok esetében is, akik legyártják az íróasztal lapjait és lábait, kereskedőként eladják, eladás után elszállítják, a helyszínen összeszerelik stb. Minden fázisnak megvan az értéke, csak a vevői oldalon nem látom teljes mélységig a motivációt, hogy valaki a közeli embertársai - munkatársai - , egyhavi fizetésének az értékében vásároljon magának egy "egyszerű" íróasztalt, ami arra kell, hogy helyet adjon a kis laptopnak, számos fontos és kevésbé fontos információ tárházának, és még csak azt sem mondhatja, hogy általa a kollektíváját "reprezentálja" mások előtt, mert olyan cégről van szó, amely éppen a szerény, de célratörő fellépést hivatott szolgálni. A vevő szerepében tetszelgő emberünk esetében a könnyen jött, könnyen megy mottó által vezérelt viselkedésen kívül más nem jut eszembe. Az eladó jól jár vele, viszont a vevő cégében dolgozó emberek kevésbé, mert az 500 euró nem az ő kényelmüket, hanem emberük hivalkodását szolgálják.

A számla az ilyen esetekben is valahol raktározódik valamely kis számítógépben, és alkalom adtán elő is lehet hívni az íróasztalon fekvő tárhelyből, ha mondjuk hűtlen kezelés más esetei is fennállnak, vagy ha netán politikai számonkérés okán lesz rá szükség.

Mert tény, hogy ha a sok esemény miatt most nem is figyelnek rá, a hivalkodó íróasztal egyszer majd tanú lesz viselkedésről, motivációkról, de mindenek előtt cégvezetői emberi mivoltáról.

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Másan, gazdagabban - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 14.
[ 11:52 ]
Szomszédság - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 9.
[ 16:05 ]
Bonaparte Napoleon – feljegyzések szerint – valamikor több mint 200 évvel ezelőtt azt mondta, hogy a matematika fejlődése és tökéletesedése összefügg az állam jólétével. Így 200 év után is igazat kell adnunk neki, hiszen matematika nélkül nem lenne informatika, kibernetika, digitalizáció, és az általuk lehetővé vált...
2021. AUGUSZTUS 18.
[ 15:52 ]
Szerbiában az idén is lehet pályázni vissza nem térítendő támogatásra, falusi ház vásárlása céljából. Aki eleget tesz a feltételeknek (45 évnél fiatalabb, házastársi vagy élettársi viszonyban élő, egyedülálló szülő vagy több generációs parasztcsalád tagja), az 10 ezer euró állami támogatást kaphat. A...
2021. AUGUSZTUS 12.
[ 16:52 ]
Biztos vagyok benne, hogy ezeken a július végi, augusztus elejei meleg estéken sokan tekintettünk fel az égboltra, felidézve, milyen is volt a csillagok állása gyermekkorunkban annak a Fehér Ferenc által megfogalmazott gondolatnak a bizonyításaként is, hogy a csillagok haza vezérelnek, és hogy az ifjúságunk során a...
2021. AUGUSZTUS 4.
[ 17:39 ]
Beolvasás folyamatban